Ha Mátyás királynak sikerül megszerezni a Német-Római trónt, akkor meg lehetett volna menteni Magyarországot a törököktől?

"Direkt azért linkeltem Bánlaky József honvéd altábornagy A magyar nemzet hadtörténelme című művének online változatát.

Javaslom az alábbi, neves történészek által írt alapművek elolvasását"

Az van hogy vagy nem állítottak ilyen marhaságot vagy ha igen akkor nem tudják mit beszélnek.

"Mátyás király Magyarországa katonailag sokkal gyengébb volt, mint az Oszmán Birodalom, hiszen Mátyás maximum 28 000 fős mozgóhadával szemben a török minimum 50-60 000 fős mozgóhaddal rendelkezett. Erősebb ellenség ellen pedig nem lehet sikeres támadó hadjáratot indítani, pontosan ezért nem indított komoly támadó háborút soha Mátyás a török ellen, mert sokkal gyengébb volt tőlük. Hunyadi János az összes nyílt csatáját elveszítette a török fősereg ellen, ebből Mátyás megtanulta, nem szabad nyílt csatát kockáztatni a nála jóval erősebb török főerőkkel szemben. Nándorfehérvár ugye nem nyílt csata volt."

Magyarul azt állítod Mátyás király 30 éven át tétlenül nézte hogy a törökök fosztogatják Magyarországot :)

"Az oszmán hadsereg többsége azonban semmit sem kapott a szultántól, csak a szabad rablás jogát, ezért voltak állandóan a Magyarország elleni rablóportyák békeidőben is, mert az oszmán haderő nagyobb része fizetetlen volt, és a szabad rablás, jelen esetben a magyarországi rablóportyák zsákmánya révén tartotta fenn magát egzisztenciálisan."

Ez sem igaz. Az oszmán hadsereg többségét a kapikullu alakulatok és a szpáhik alkották. Előbbiek professzionális katonák voltak és fizetést kaptak az utóbbiak pedig szolgálati birtokot. Az akincik és azabok voltak az irreguláris haderő, de csak az akincik vettek részt a betörésekben portyákban.

Egyébként is ezeknek a portyáknak az volt a céljuk hogy gyengítsék az ellenséget a nagyobb támadások előtt de nagyobb török támadás nem volt Mátyás idején így kisebb betörések sem vagy csak alig.

A kenyérmezei csatában Kinizsi fölényes győzelmet aratott a törökök felett. Ez az ütközet magyar földön zajlott, tehát a törökök betörtek magyar területre.

Hunyadi János származása még ma is vita téma. Egy ilyen ember fiának nem volt reális esélye a császári címre.

Az első felesége halála után sokáig visszautasították a házassági ajánlatait a "patinás", de nála kisebb súlyú uralkodók is. Aragóniai Beatrix apjának a származását is vitatták abban az időben, Mátyás így vehette feleségül.

# 13

IDÉZLEK: "Nem azt mondom hogy nem törtek be, de ez ritkán fordult elő. A kenyérmezei csatában valójában csak egy irreguláris erőkből álló, kisebb török portyázó hadsereg volt jelen."

Nem igaz.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhelye történészei, Horváth Richárd és Nagy Béla így értékelik a csatát:

"A következő jelentős esemény immáron török támadáshoz kapcsolódott. 1479 őszén tört be a Magyar Királyság területére az Ali bég vezette sereg, melynek mértéke körül máig vannak viták, de abban biztosak lehetünk, hogy 20 000 főnél aligha lehetett kisebb, zömét könnyűlovasok alkották. Az Erdély területén zajlott fosztogatást követően a támadó sereg már hazafelé tartott zsákmánnyal és foglyokkal, amikor a Bátori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán vezette magyar hadak útjukat állták és csatára kényszerítették őket a Szászsebes és Szászváros közt elterülő Kenyérmezőn. A magyar győzelem teljes volt, ez volt az 1456 és 1526 közötti legnagyobb létszámú ütközet, melyben a magyar haderő győzedelmeskedett."

Vagyis a Kenyérmezőn vívott csata volt 1456, Nándorfehérvár és 1526, Mohács között a legnagyobb ütközet, amelyet a magyarok a törökkel vívtak.

A török sereg pedig nem "kisebb portyázó" csapat volt, hanem legalább 20 000 fős erő, azaz az Oszmán Birodalom teljes mozgóhadának létszámának durván egyharmada került bevetésre Magyarország ellen.

# 13

ÚJRA IDÉZLEK: "Nem azt mondom hogy nem törtek be, de ez ritkán fordult elő. A kenyérmezei csatában valójában csak egy irreguláris erőkből álló, kisebb török portyázó hadsereg volt jelen."

A VALÓSÁG: a török szinte Mátyás uralkodásának majd minden évében betört Magyarországra és kisebb-nagyobb portyákkal és állandóan pusztította az országot, akkor is, amikor hivatalosan béke állt fenn a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között.

Így ír erről Rázsó Gyula (1930-2007) neves hadtörténész, aki a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Hadtörténész kutatócsoportjának, a Hadtudományi Társaság Hadtörténelmi Szakosztályának, a Honvédelmi Minisztérium (HM) tanácsadó testületének pedig elnöke volt.

"A háború jellege az egész korszakban változatlan: korlátozott célú és méretű harccselekmények, óvatos pozíciószerzés, a nagyobb nyílt összecsapások kerülése jellemzik. A török hadsereg leginkább portyákkal igyekszik eredményt elérni, amelyeket kisebb-nagyobb erőkkel Mátyás uralmának szinte minden évében megismétel." (Rázsó Gyula)

"Az oszmán birodalom gyakorlatilag állandóan háborút viselt,

alig találhatunk olyan esztendőt, amelyben a törökök legalább kisebbnagyobb portyákkal ne gyengítették volna szomszédjaik ellenálló erejét. E portyákat részben hadászati elgondolások — az ellenség felmorzsolására irányuló törekvés —, részben pedig a szükségszerűség indokolta: a török államnak mindig szüksége volt rabszolgákra, valamint

dolgozó és adózó ráyákra, a hadizsákmány pedig biztosította a katonák

javadalmazásának jelentős hányadát." (Rázsó Gyula)

# 6

IDÉZLEK: "Ez is hülyeség ahogy van. A törökök miért tették volna ezt? A magyar haderő pedig nyilván figyelte őket és beavatkozott volna ha magyar területet kezdenek fosztogatni."

CÁFOLAT: "1479—80-ban meggyengítette boszniai helyőrségeit, szabad utat

engedve ezzel a török portyázóknak az osztrák tartományok és a velencei Friuli felé. E lépését figyelmeztetésnek szánta: meg kívánta

mutatni, mi történik, ha a magyarok nem őrzik a bosnyák végeket.

Lépése azonban nem érte el az óhajtott célt: a betörő török hadak

Magyarországon is zsákmányoltak" (Rázsó Gyula)

Vagyis nekem volt igazam, hiába engedte át Mátyás a törököt Ausztria felé, azok ugyanúgy fosztogatták közben Magyarországot is.

LÁSD MÉG: "Erőegyensúly, helyi jellegű harccselekmények

(1465—1483)

A viszonylagos erőegyensúly szakaszát szinte évenként ismétlődő —

főleg Erdélyt, a Temesközt, Horvátországot és Dél-Ausztriát sújtó —

török portyázások és kevés, jól megszervezett magyar ellentámadás

— 1476 és 1480—81 — továbbá egyetlen nagyobb nyílt ütközet — 1479,

Kenyérmező — jellemzik." (Rázsó Gyula)

1474-ben a török feldúlta Nagyváradot: "A török portyázó hadak nagy pusztításokat okoztak az országban, mivel a cseh háború következtében meggyengült a déli határvédelem. 1474-ben — éppen Mátyás sziléziai hadjáratával szinte egyidőben — Bali bég hadai elpusztították Nagyváradot."

(Rázsó Gyula)

ÖSSZEGZÉS:

Azaz a török teljesen megbízhatatlan és kiszámíthatatlan volt, amit bizonyít, hogy Mátyás uralmának majd minden évében indultak kisebb-nagyobb oszmán rablóportyák Magyarország ellen, akkor is, amikor formálisan béke volt a két állam között. Az 1474-es török portya egészen Nagyváradig jutott és a város feldúlásával járt.

# 6 # 11 # 13

Tényleg olvasd el a vonatkozó történelmi tudományos szakirodalmat, mert nagyon hiányos a tudásod. Ugyanazok az információk - a majd minden évben ismétlődő Magyarország elleni török portyák Mátyás uralkodása idején, békeévekben is - szerepelnek bennük, Mint Rázsó Gyula írásaiban.

LÁSD:

Ágoston Gábor: Európa és az oszmán hódítás

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest 2014

Fodor Pál: The Unbearable Weight of Empire – The Ottomans in Central Europe – A failed attempt of Universal Monarchy (1390-1566) MTA, Budapest 2016

Tringli István: Az újkor hajnala

Vince Kiadó, Budapest 2003

Kubinyyi András: Mátyás király

Vince Kiadó, Budapest 2001