Ha Mátyás királynak sikerül megszerezni a Német-Római trónt, akkor meg lehetett volna menteni Magyarországot a törököktől?

# 1

IDÉZLEK: "A 100 ezer fős korszerű muzulmán sereget megerősített Velencei muskétákkal senki sem verte volna le Európában."

1.) A török mozgóhad messze nem volt 100 000 fős Mátyás idejében. Reálisan 50-60 000 fős lehetett történészek számításai szerint. Mátyás teljes mozgóhada 28 000 fős volt a csúcson.

2.) A török haderő több, mint fele alacsony harcértékű, irreguláris könnyűlovasokból állt, amelyek még a 17. század végén sem rendelkeztek lőfegyverrel, Mátyás alatt, a 15. század végén még úgysem.

3.) A török hadsereg arányaiban mindig kevesebb lőfegyvert használt, mint a nyugati hadseregek. 1550-1650 között egyedül Spanyolországban négyszer annyi ágyút öntöttek a fennmaradt írásos források alapján, mint az Oszmán Birodalomban. Az 1571-es lepantói csata bizonyította ezt, amelyben a keresztények elsöprő fölényben voltak tüzérség és kézi lőfegyverek terén.

# 2

IDÉZLEK: "Mátyásnak egyébként pont az volt az elképzelése, okosan, hogy ha nem provokálja a törököket támadásokkal akkor a törökök sem támadnak és igaza lett. Sőt volt hogy átengedte Magyarországon a török hadsereget Nyugat felé."

Több állításod is téves.

1.) A török folyamatosan portyázott Magyarországon, akkor is, ha éppen béke volt Mátyás és a szultán között. A béke csak azt jelentette, hogy nagy támadás nem indult Magyarország ellen, de kisebb rablóportyák és támadások folyamatosan zajlottak, amelyek folyamatosan pusztították a Magyar Királyság déli részeit.

2.) Mátyás valóban próbálkozott azzal, hogy átengedi a törököt Magyarországon át, Ausztria területére. Csakhogy az Ausztriából visszatérő törökök minden egyes alkalommal végigrabolták az átvonulásukkal érintett magyar területeket és sok ezer magyar foglyot maguk előtt hajtva, pusztítva, gyújtogatva hagyták el az országot.

Tehát Mátyás rájött, hogy a török teljesen megbízhatatlan. Hiszen a békeszerződéseket sem tartja be, mert béke idején is folyamatosak a Magyarország elleni kisebb török portyák. Ha pedig Ausztriába átengedi őket Magyarországon át, akkor ugyanúgy végigrabolják az átvonulásuktól érintett magyar területeket visszaúton, mint Ausztriát.

Forrás: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

[link]

Ennek valóságtartalma gyakorlatilag nulla. Ha a törökök tényleg nem tartották be a békeszerződést, és folyamatosan támadják Magyarországot akkor Mátyás is támadást indított volna. Mivel nem tette, nyilván a törökök részéről nem voltak ilyen kisebb rablóportyák sem, vagy nagyon ritkán. Szóval előbb gondolkodni kellene mielőtt benyalsz mindenféle marhaságot és itt megosztod mint nagyi igazság :)

"Ha pedig Ausztriába átengedi őket Magyarországon át, akkor ugyanúgy végigrabolják az átvonulásuktól érintett magyar területeket visszaúton, mint Ausztriát."

Ez is hülyeség ahogy van. A törökök miért tették volna ezt? A magyar haderő pedig nyilván figyelte őket és beavatkozott volna ha magyar területet kezdenek fosztogatni.

# 6

Te tényleg nem olvastál semmiféle történelmi szakirodalmat a témában?

Mert azok alapján, amit írtál nem.

Teljesen tájékozatlan vagy a témában, erre elkezdesz véleményt alkotni, szó szerint nulla tárgyi tudás mellett.

Direkt azért linkeltem Bánlaky József honvéd altábornagy A magyar nemzet hadtörténelme című művének online változatát.

Javaslom az alábbi, neves történészek által írt alapművek elolvasását:

Ágoston Gábor: Európa és az oszmán hódítás

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest 2014

Fodor Pál: The Unbearable Weight of Empire – The Ottomans in Central Europe – A failed attempt of Universal Monarchy (1390-1566) MTA, Budapest 2016

Tringli István: Az újkor hajnala

Vince Kiadó, Budapest 2003

Kubinyyi András: Mátyás király

Vince Kiadó, Budapest 2001

# 6

IDÉZLEK: "Ennek valóságtartalma gyakorlatilag nulla. Ha a törökök tényleg nem tartották be a békeszerződést, és folyamatosan támadják Magyarországot akkor Mátyás is támadást indított volna. Mivel nem tette, nyilván a törökök részéről nem voltak ilyen kisebb rablóportyák sem, vagy nagyon ritkán. Szóval előbb gondolkodni kellene mielőtt benyalsz mindenféle marhaságot és itt megosztod mint nagyi igazság :)"

Nézzük miért téves, amit írtál:

Mátyás király Magyarországa katonailag sokkal gyengébb volt, mint az Oszmán Birodalom, hiszen Mátyás maximum 28 000 fős mozgóhadával szemben a török minimum 50-60 000 fős mozgóhaddal rendelkezett. Erősebb ellenség ellen pedig nem lehet sikeres támadó hadjáratot indítani, pontosan ezért nem indított komoly támadó háborút soha Mátyás a török ellen, mert sokkal gyengébb volt tőlük. Hunyadi János az összes nyílt csatáját elveszítette a török fősereg ellen, ebből Mátyás megtanulta, nem szabad nyílt csatát kockáztatni a nála jóval erősebb török főerőkkel szemben. Nándorfehérvár ugye nem nyílt csata volt.

IDÉZLEK: "Ez is hülyeség ahogy van. A törökök miért tették volna ezt? A magyar haderő pedig nyilván figyelte őket és beavatkozott volna ha magyar területet kezdenek fosztogatni."

A török azért tette volna, mert az oszmán hadsereg katonáinak többsége semmiféle fizetséget nem kapott a szultántól, csak a szabad rablás jogát a hadjárat során.

Az oszmán hadseregben csak az elitalakulatok, a janicsárok és a szpáhik részesültek fizetségben zsold, vagy szolgálati földbirtok formájában.

Az oszmán hadsereg többsége azonban semmit sem kapott a szultántól, csak a szabad rablás jogát, ezért voltak állandóan a Magyarország elleni rablóportyák békeidőben is, mert az oszmán haderő nagyobb része fizetetlen volt, és a szabad rablás, jelen esetben a magyarországi rablóportyák zsákmánya révén tartotta fenn magát egzisztenciálisan.

Ez mind le van írva az alábbi neves történészek műveiben:

Ágoston Gábor: Európa és az oszmán hódítás

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest 2014

Fodor Pál: The Unbearable Weight of Empire – The Ottomans in Central Europe – A failed attempt of Universal Monarchy (1390-1566) MTA, Budapest 2016

Tringli István: Az újkor hajnala

Vince Kiadó, Budapest 2003

Kubinyyi András: Mátyás király

Vince Kiadó, Budapest 2001

# 9

A Szent Római Birodalom, vagy a Német Nemzet Szent Római Birodalma ahogy nevezték a nálunk helytelenül Német-római Császárságnak hívott konglomerátumot nem volt egységes állam, hanem több száz kisebb, nagyobb államocska és állam halmaza a császár névleges fennhatósága alatt.

A császár valamilyen szinten számíthatott a birodalom államainak és rendjeinek katonai és anyagi támogatására, de messze nem ezek összes erőforrására.

Mátyás jól mérte fel, hogy a Magyar Királyság erőforrásai az oszmánok ellen elégtelenek, a Szent Római Birodalom császáraként pedig jelentős plusz erőforrásokhoz juthatna.

Azonban a császári cím megszerzése Mátyás számára gyakorlatilag lehetetlen volt.

A német választófejedelmek, akik a császárt választották egy nem Habsburg, nem német idegent, Mátyást soha nem választottak volna meg. A választófejedelmek többsége eleve a Habsburgok híve volt.

További problémát jelentett, hogy a császári méltóság Mátyás alatt nem is ürült meg, hiszen Frigyes császár korábban került trónra és később halt meg, mint Mátyás. A hosszú ideig uralkodó Frigyesről tartja a mondás, hogy tulajdonképpen úgy győzte le riválisait, hogy túlélte őket.