Mások is vannak úgy vele, hogy a háború elején Ukrajnával szimpatizáltak, de idővel rájöttek, hogy itt valójában az ukránok a rosszak és az oroszok a jófiúk?

# 19

Én meg ezt a vallásos, sőt hisztérikus EU és NATO imádatot nem értem.

Meg a mások elleni személyeskedést.

21, egyébként az a gond, hogy sokan úgy kezelik az EU-t mint egy valamiféle távol álló résztvevőt.

Csakhogy... mi is az EU részei vagyunk. Ami az EUval történik, az velünk is törétnik.

Ha nem lennénk sem az EU sem a NATO részei, akkor érthető lenne, hogy ennyire távol tartjuk a nézőpontot az eseményektől... de így, hogy valójában velünk, a mi szövetségi rendszerünkkel történnek a dolgok... nos... így leég indokolatlan tettetni, hogy semmi közünk semmihez.

# 6-os

" mi a nyugati szövetség részei vagyunk, számunkra a nyugati érdekek térnyerése lenne hasznos. "

A NATO-ról szóló megerősítő népszavazáson választásra 8 059 039 fő volt jogosult.

A választáson megjelentek 3 968 668-an. Ez a választásra jogosultak 49,24 %-a.

A választáson nem vett részt 4,090,371 fő. Ez a választásra jogosultak 50,75 %-a.

És ebből a 3,968,668 főből tudtak elérni egy 84 %-os Igen eredményt.

Legyen egy 50 %-os érvényességi küszöb, vagy ne ?

1997-ben levitték 25 %-ra a politikusok az érvényességi küszöböt.

Jól történt, vagy rosszul ?

Az EU-ról szóló megerősítő népszavazáson választásra 8 042 272 fő fő volt jogosult.

Megjelent: 3 669 252 fő. Ez a választásra jogosultak 45,62 %-a.

Távol maradt: 4 373 020 fő. Ez a választásra jogosultak 54,37 %-a.

Megint nem jött össze az 50 %-os érvényességi küszöb, de akkor épp más volt a mérce.

Kevés részvétellel, szavazattal is érvényessé tették ... Mindenáron kellett a csatlakozás a politikusoknak. A népnek meg megkérdőjelezhetően.

Ha ma lenne népszavazás a NATO, meg az EU-csatlakozásról, Nemmel szavaznék.

# 22-es

Az EU-ban voltak oroszbarát / velük együttműködő politikusok, mint Gerhard Schröder, meg a Francia Kormány is megoldotta az orosz politikával való példátlan együttműködést.

Olyanok is vannak, akik egyensúlyozni próbálnak az euroatlantizmus, és az oroszbarátság mezsgyéjén, mint Merkel, meg a Scholz kontrollja alatt levő német politikusok.

És vannak a teljesen szélsőséges euroatlantisták, akik nem csak ellenségnek tekintik Oroszországot, hanem a több részre szabdalásáról fantáziálnak, sőt az EU / NATO szerepét téveszti, és még a hatáskörén kívül dolgokba is bele üti az orrát, mint Tajvan kérdése. Ezek az Ursula von der Leyen, Annalena Baerbock, Boris Pistorius, Charles Michel, és még sorolhatnám.

#22:

Épp mivel a NATO és az EU tagjai vagyunk, a mi felelősségünk is, hogy a szövetség milyen lépéseket tesz. Jogunk van kritizálni a többség álláspontját.

Ukrajna egyiknek sem tagja, ezért nem kellene belügyként kezelni az orosz-ukrán konfliktust, és úgy pénzelni Ukrajnát, mintha tag lenne.

26, egyetértek, jogunk van kritizálni a többség álláspontját. De gátolni már nincs. Ez a demokrácia lényege. Az egyének kifejtik álláspontjukat, szavaznak, majd mindannyian elfogajdák a végeredményt és egy egységként lépnek fel. Ha a kisebbség gátolja a többséget akkor ők lényegében a szervezet alapelvét nem hajlandóak elfogadni, következésképpen nem is igazán van mit keresniük a szervezetben.

Mintha csak azokat a törvényeket akarnád betartani, amivel egyetértesz. Nonszensz.

Ráadásul a magyar kormány rendre megszavazza az EUban azt, amit itthon nagy pofával kritizál...

#27:

Így van, kivéve ha valahol vétó jogunk van. Akkor igenis akadályozhatja egy tag is a közös döntést. Ez a lényege, erre találták ki. Nagy horderejű kérdésekben nem véletlenül létezik a vétó jog.

Az EU-t a nagyok, mint Németország, és Franciaország ellenkezése akadályoztatja a legtöbbet.

De az osztrákok, horvátok, és görögök is sokmindent meg tudnak akasztani.

A NATO-t meg a törökök.