Az oroszok hogy tudtak ilyen hatalmas birodalmat építeni? Jóval nagyobb, mint bármely más európai állam.

A Kijevi Rusz hatalma a maga idejében (9-13. század) kiterjedt a mai Ukrajna, Fehéroroszország, illetve a mai Oroszország nyugati területeinek nagy részére. Viking eredetű uralkodóik a legtöbb fejedelemségben átvették az irányítást, a belviszályok azonban lassan felőrölték a Ruszt. Az államalakulat felbomlása után kilenc nagyobb részfejedelemség alakult ki, de 1237-ben ezek keleti határainál megjelentek a mongolok: seregeik előtt pedig összeomlottak az akkori legerősebb államok.

Az egykor egybefüggő, irdatlan területű Mongol Birodalom mindeközben önálló kánságokra esett szét, az orosz területek pedig az Arany Horda fennhatósága alá kerülnek. A részfejedelemségek adóztak és katonai segédcsapatokat biztosítottak a mongolok felé.

A mindenhol tisztelt vallásvezető metropolita Moszkvába helyezte át székhelyét 1325-ben. Ezzel a moszkvai fejedelemség kiemelkedett a többi közül.

Fontos szereplő volt Moszkva felemelkedésében I. Iván moszkvai fejedelem (1325-1340),a következő fontos állomás III. Iván uralkodása alatt jött el (1462–1505), mert ekkor dőlt el véglegesen, hogy innentől Moszkva diktálja a tempót, más szóval a moszkvai vezetők fogják meghatározni, hogyan alakul az orosz területek jövője. III. Iván maga alá gyűrte a rivális Novgorodot is, a kazanyi hadjáratok pedig az 1480-as években egyértelművé tették a moszkvai dominanciát.

III. Iván „rettenetes” unokája, IV. Iván (1547–1584) már egyenesen az Arany Horda örökébe kívánt lépni. Jó tudni azt is, hogy Rettegett Ivántól kezdve az orosz cárok saját uralkodóikat minden alap nélkül Augustus római császár nemzetségéből származtatták. Az első orosz cár nem lacafacázott: 1552-ben elfoglalta Kazanyt, a volgai tatár állam központját, Moszkva ellenőrzése alá vonva a Volga–Urál vidékét.

Ekkor vált az Orosz Birodalom igazán soknemzetiségű és sokvallású országgá.

A Szibériai Kánság „betörésével” elhárult a legnagyobb akadály Moszkva keleti terjeszkedése előtt: a végeláthatatlan területek gyors bekebelezése következett.

Pár kisebb szibériai törzsön kívül semmi sem állt a cárok útjába. A róka, a rozsomák, a hermelin, a vidra, a hód és leginkább a coboly prémjét az európai piacokon adták el, ugyanis fellendült az óriási területeken vadászó kisebb - nagyobb kolóniák szerveződése, amelyet kisebb sztrelec vagyis lövész egységek támogattak és ezekkel hatalmas területeket pacifikáltak, főleg mivel az ott élő primitív népek nem rendelkeztek lőfegyverekkel és szervezettségben is sok évszázaddal, vagy akár évezreddel voltak lemaradva.

Szibéria nemesfém-lelőhelyei pedig a máig az orosz gazdaság stabil bevételforrásait képezik. A többi, hihetetlen gazdagságú ásványkincset eleinte csak rendkívül korlátozottan tudták birtokba venni, a rendkívül nehéz szállítási körülmények miatt, de ez fokozatosan fejlődött.

A keleti terjeszkedés innentől gyorsan ment.

Nyugaton állandó volt a különféle birodalmakkal az összetűzés, igen változatos eredményekkel, például a lengyelek rövid időre Moszkvát is elfoglalták, vagy volt eset, amikor a svédeket megverték, hogy egész Skandinávia orosz fennhatóság alá került és változatos eredményű küzdelem folyt az Oszmán birodalommal, ennek megvan a történelme, amit sok forrásból lehet tanulmányozni, egészen aprólékos módon, ám a lényeget igyekeztem viszonylag röviden felvázolni.

Az angolok és a franciák is európaiak, és ők is hatalmas birodalmat építettek, csak a tengerentúlon gyarmatosítottak. Az oroszok meg a szárazföld irányába, mert nyilván nem tudtak nyugati irányba menni, ellenben Szibéria az éghajlata okán mesébe illően ritkán lakott, és az ott élő népek, mint a hantik, a manysik, a tuvák, és a jakutok azok megragadtak a vadászó - gyűjtögetők színvonalán, ilyenkor könnyen lehetett kolonizálni.

[link]

[link]