Melyik harcosra tennéd a tétet a felsoroltak közül, hogy a végén utolsóként talpon marad?
A harcosokat a képeken látható, autentikus módon kell alapul venni. Tehát nincs vasba bugyolált hun lovas, sem a csak a birodalom végnapjaiban megjelenő lemezvért a rómain, sem a filmes fantáziát jelentő bronz pajzs a spártainál, sem a csupán kevesek kiváltságát jelentő láncing a vikingen, minden harcos a mellékelt illusztráció szerint van ellátva.
Az itt elképzelt összevetésben mindegyik harcos kipihent, és egészséges, jól táplált, tehát nem ezek a fókuszba helyezett szempontok. A jellem viszont számít.
A helyszín egy aréna.
Minden harcost egyénileg és 10 fős csapatokban is lehet véleményezni.
Hajrá!
A templomos, vagy a gladiátor
A templomos kis korától képzett tömeggyilkos acélkarddal, fém páncélzatban.
A folyamatos háborúzás miatt nagyon komoly közelharc rutinnal.
A gladiátor pedig a gyilkolásra kiképzett közelharcos,aki nemcsak simán öl hanem direkt Látványosan.
Nekik lenne a legnagyobb esélyük.
A spártai képzett, de a bronz fegyverzetet és bronz páncélt az acél szétvágja a fenébe.
A római légiós pedig közelebb volt az útépítő melóshoz,mint egy közelharcra kiképzett tömeggyilkoshoz.
A szamuráj képzett, a páncélzata is jó, de mivel Japánban csak időnként voltak háborúk, nem pedig folyamatosan mint Európában, így nem olyan tapasztalt az élet halál harcban, mint a barbár keresztes, vagy az elálliatosult gladiátor.
A gladiátor esetén azért nem értek egyet, mert elsődlegesen halálra ítélt rabszolgák voltak, nem katonák, illetve szinte semmilyen testvédelemmel nem rendelkeztek, pontosan azért, hogy megölhetőek legyenek. Védelmet gyakorlatilag csak a fegyvertartó karjuk kapott, hogy az utolsó pillanatig izgalmas tudjon maradni a küzdelem.
Illetve egy pontosítás is: a görög hopliták fegyverzete soha nem volt bronzból. Vasból készült. Mind a kard, mind pedig a lándzsa, illetve utóbbinak a másodlagos döfőhegye időnként bronz is lehetett, de az elsődleges döfőhegye viszont sohasem.
#5 Ha felületes az ismereted, az egy dolog, nem baj, senkinek sincs minden témában a világon kompetenciája, de hogy ezt még tudálékossággal is tetézed, az már ciki.
I.e. 800-tól már a vaskort számítjuk a Peloponnészoszon.
Ez attól függ hogy a kalózunk mellik kor kalóza. Ha a karib tenger kalózai filmek az alap a kép alapján akkor ő (az 1600-1700 as években játszódik ) puskája elég erős hogy átlukassza a templomos páncélzatot (1100-1300 as évek)
Ezekkel a puskákkal 200-300 méterre egy ember alakot ellehetett találni ha képzett volt a lövész
Ha nincs lőfegyvere akkor viszont a templomosra, a jó minőségű felszerelésben lévő fölénye miatt gyakorlatilag sebezhetetlen lenne a felsoroltak ellen. Nem mellesleg komoly oktatásban részesültek ami többféle harcstílust lefedett.
#6
A láncing valóban nem véd a nyilak ellen, a fapajzs viszont igen. Ahogyan a fa céltáblák példájából is látható, a fa megállítja a nyílvesszőket.
#8
A kalóz nem használ lőfegyvert (ahogyan a kérdésben is szerepel), mindazonáltal valóban a legismertebb korból való kalóz a példában szereplő (1700-as évek).
A Templomos lovagnak lemezvértje nincs, csak láncingje, a lovagi lemezvértek használata csak az 1300-as évek közepe-, végefelé terjedt el, a rend pedig már a század elején, 1312-ben megszűnt.
Egyébként a XVIII. századi muskétákkal nem lehetett eltalálni egy emberi alakot 300 méterről, a hatékony lőtávolság 50-100 méter között volt.
Továbbá ha el is jut a lövedék olyan messzire (célzottan egészen biztosan nem), az átütőereje a távolsággal jelentősen lecsökken.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!