Ha Kína megtámadná Tajvant azt az USA és a nemzetközi jog Kína belterületén vívott hadműveletnek tekintenék vagy pedig úgy hogy Kína megtámadott egy tőle független országot?

# 10

Mert szerinted Tajvannak mi a nemzetközi jogi státusza ?

# 8

Nem szövegértési problémák ezek, hanem te teljesen nonszensz, és valósággal ellentétes tényeket írkálsz.

Ha leírsz egy súlyosan téves dolgot és erre felhívják a figyelmet, legalább annyi tartás legyen már benned, hogy felvállalod.

" A világ nagyobbik része független államként tekint rá. "

Ez az egyik ilyen első hülyeség.

Tajvant mindössze 11 ország ismeri, olyan nagy, erős, és befolyásos országok, mint Belize, Szváziföld, Guatemala, Haiti, Palau, Paraguay, Tuvalu, és még sorolhatnám.

A másik, a kommunista Kína ismételgetése. Kommunizmus az csak és kizárólag Maó Ce-tung alatt, és a halálát követő hatalmi harcok ideje alatt volt, de miután hatalomba került Teng Hsziao-ping, és megszilárdult a széke, azután nyíltan leszámolt a kommunizmussal.

Kínában hogyan lenne kommunizmus ?

Teng Hsziao-ping reformjainak nyílt célkitűzése volt mind a piacgazdaság bevezetése, mind a kommunizmussal való leszámolás. Azóta piacközpontú, sőt egyszerre állam, és vadkapitalista gazdasági berendezkedés lett náluk.

Politikailag a nyílt, és teljes elnyomást felváltotta a viszonylag puha autoriter rendszer, és ezzel nem marad el az átlag kínai az életszínvonalban a más környékbeliektől, mint Japántól, és Dél-Koreától.

# 10

Megint téveseket írsz, sem nagykövetségünk, sem külön konzuli szolgálatunk nincsen Tajvanon, hanem a Magyar Kereskedelmi Iroda látja el a konzuli érdekvédelmi szolgáltatást.

Tajvan hasonlóképpen Magyarországon is a Tajpej Képviseleti Irodán keresztül képviselteti magát, nem pedig dedikált nagykövetségen.

Szerinted ez ér annyit, mint a teljesen hivatalos nagykövetség ?

"Kínában hogyan lenne kommunizmus ?"

Aha kínába nem kommunizmus van.... igaz az ország egyetlen pártja a kínai kommunista párt, választáskor szavazhatsz a kínai kommunista pártra, a kínai kommunista párt akkor engedi meg vállalkozásod legyen ha 51% os részesedése van benne, politbüró van, ha egyetemre akarsz járni fel kell esküdnöd a kínai kommunista pártra, a pártállam hivatalos színe a vörös (persze öt ágú csillaggal), a kínai kommunista párt főtitkára pingpong elvtárs....

Ja kína nem is kommunista, mintademokrácia nem igaz?

# 14

A mai Kínának a kommunizmus leginkább egy turisztikai és kereskedelmi brand, ami a jelképeket, meg színeket illeti.

A többi az meg az oligarchizmus elleni törvénykezés.

Vannak olyan országuk, ahol az elnöknek vannak oligarchái. És olyan országok is vannak, ahol meg az oligarcháknak van elnökük.

Volt idő, hogy sok országban a hivatalos vezetők egyben a tényleges vezetők is voltak. Azonban ennek rég vége, a nemzeti csúcsfigurák csupán vonzó frontemberek, akiket népszerűségük és politikai alakíthatóságuk miatt választanak ki, azonban a tényleges döntéseket vagy a Politbüró, vagy az oligarchák hozzák a különböző zártajtós tanácsadói üléseken, de hogy jogszerűnek is tűnjön az ilyen döntéshozatal, a színjátékot azt előadják az adott ország parlamentjében, vagy elnöki látogatásakor.

"Ja kína nem is kommunista, mintademokrácia nem igaz?"

A demokrácia egy politikai rendszer, a kommunizmus meg egy társadalmi forma, egy ideológia. A kettő nem üti egymást, ez két teljesen különböző dolog. Te szerintem a diktatúrát, vagy autokráciát kevered a kommunizmussal, ha a demokráciával állítod párhuzamba.

Mielőtt mégtöbb butaságot írsz, olvasgass egy kicsit az itt érintett témákban

# 14

A világ nem fekete - fehér, hanem széles skálán terjed, a mintademokrácia, és a full vaskalapos totalitárius és személyi kultusszal élő diktatúra között.

Sok országban van kétpártrendszer, és azt sem nevezném valami hú de demokratikus dolognak. Ahol kétpártrendszer van, ott

- nem lehet valódi alternatívák közül választani,

- nincsen semmilyen többesélyes verseny,

- nincsen semmilyen ráhatása a szavazópolgárnak az elkövetkező 4 évre.

Az ilyesmit azt irányított / leplezett demokráciának nevezik.

Az ilyen politikai rendszer igyekszik elhitetni az állampolgárokkal annak az illúzióját, hogy az állam működése demokratikus keretek között, demokratikus döntések alapján történik – ez azonban egy eszköz a kormányzat kezében, ami valójában egy érdekkörnek, egy kisebbség uralmának a színjátéka.

Tajvan meg fogja védeni magát, az USA tökminegy minek tekinti, segíteni fogja őket (nem véletlen, hogy volt USA látogatás Tajvanon)

Mivel a világ chipgyártása gyakorlatilag Tajvanon van monopóliumban (TSMC), így a háború miatt azonnal összeomlik a világgazdaság...

És hát kínától mindenki elfordul majd. Indiával már most ellenséges a viszonyuk, hiába brics országok, a kínai termékeket felvásárló nyugat pedig azonnal tiltólistára tesz mindent, ami kínai.

Magyarán szólva: ez kínának is többet ártana, mint használna, így felesleges háborún gondolkodni. Nem lesz háború.

Ahhoz, hogy nemzetközileg elismerjenek egy új államot, ahhoz az ENSZ-ben mind a BT, mind a Közgyűlés 2/3-ának a helyeslő, Igen szavazata szükséges, és nem lehet egyetlen egy vétózó fél sem az állammá / országgá válási beadvány ellen.

The procedure is briefly as follows:

- The State submits an application to the Secretary-General and a letter formally stating that it accepts the obligations under the Charter.

- The Security Council considers the application. Any recommendation for admission must receive the affirmative votes of 9 of the 15 members of the Council, provided that none of its five permanent members — China, France, the Russian Federation, the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland and the United States of America — have voted against the application.

- If the Council recommends admission, the recommendation is presented to the General Assembly for consideration. A two-thirds majority vote is necessary in the General Assembly for admission of a new State.

- Membership becomes effective the date the resolution for admission is adopted.