A Japán Birodalom hogyan akarta tartósan uralni Koreát, Kínát, Indokínát (és úgy általában a teljes Távol-Keletet és a Csendes-Óceáni térséget), ha ezen területek népessége már akkor is a többszöröse volt a japán szigetekéhez képest?

Pont úgy, ahogy az összes többi (európai) gyarmattartó is tette.

- katonai elnyomás, sokkal komolyabb fegyvereik voltak, mint a gyarmatoké

- oszd meg és uralkodj

- emelj ki egy hozzád hű réteget, és tedd őket az adott gyarmat vezetőjévé

- tegyél bábkormányt az adott ország élére

- hitesd el a néppel, hogy te őket megvédeni vagy ott a katonáiddal egy sokkal rosszabb hatalomtól

stb. stb. stb. és ezek kombinációi. Ráadásul ezen területek egy jó része korábban európai gyarmat volt. Így "ázsiai"(japán) gyarmatnak lenni egy kis lépés volt a függetlenség felé sokak szemében.

Valójában erővel uralni még egy nálad jóval kisebb országot sem lehetséges tartósan a helyiek támogatása nélkül. Találnod kell egy helyi politikai csoportot, aki vezeti majd az országot helyetted, és aki függésben van tőled.

Ehhez alapfeltétel, hogy a lakosság legyen megosztott (politikailag, etnikailag, az mindegy). Olyan csoportot kell választani, amelyik nélküled nem tud uralkodni, mert így lesz teljes a függése. Fontos, hogy ne legyenek sokkal-sokkal erősebbek az ellenségeiknél, mert akkor esetleg nem lesz rád annyira szükségük, ezért biztos, ami biztos, érdemes támogatni az ellenséget is.

Szóval ha Japán tud találni Koreában és Indokínában is egy kisebbséget, amit hatalomra juttat, ráadásul ezek nincsenek jóban egymással, akkor meg tud teremteni egy olyan egyensúlyt, ami magán tartja féken, és neki fogad szót. Ha mondjuk Koreában megborulna az egyensúly, akkor a mandzsúriai hűbérest ki lehet játszani ellene, vagy éppen fordítva. Minél több ilyen van, annál jobb.

4-es jól leírta, feltehetően Hitler is hasonlóan tervezte leigázni Európa nyugati és keleti felét is, beleértve a nagy Szovjetuniót.

Ott például azzal is számolt, hogy a kommunizmus nyomorával annyi orosz elégedetlen, hogy kvázi felszabadítóként tekintenek a német hadseregre Sztálin elnyomásával szemben, csakhogy nem kellett volna falvakat felégetni, nőket erőszakolni és százezreket kényszermunkára Németországba vinni a fronton harcoló katonák helyére a gyárakba...

Szóval nem gondolta át ezt ő sem kellőképpen...

Merthogy az édeskevés, hogy katonailag elfoglalsz egy területet, azt utána működtetni, uralni kell tudni.

Koreát pl. elég tartósan uralták, 1876-ban egyenlőtlen szerződéssel kb. félgyarmattá tették, 1910-45 közt pedig a gyarmatuk volt.

[link]

Kína az utolsó császár, Pu Ji 1912-es lemondatása után közel 40 évig tartó polgárháborúba süllyedt, először a Hadurak korszaka volt, utána meg a kommunisták vs. nacionalisták alapon.

Pu Ji-t 6 évesen mondatták le az uralkodói trónusról, tehát már az ő uralkodói székbe ültetése előtt effektíve megbukott a kínai császárság intézménye, meghalt, csak nem vette észre.

Korea 1910-től került Japán uralom alá.