Hogyan kell elképzelni egy atombomba irányítását?

"Oroszországból elindított atombomba elérje egy órán belül például Berlint"

Egy elavultabb típus esetén lehetséges, bár amelyik ilyen lomha azt kilövik. A mai hiperszonikus rakétáknak nem kell ennyi idő.

Kalinyingrádból, ahol egy csomó atombombát tárolnak még egy sima utasszállító repülő is elér egy órán belül Berlinbe.

Egyébként az ICBM rakétákat fellövik a világűrbe, majd onnan a világ bármelyik pontjára csapást tudnak mérni.

Az interkontinentális ballisztikus rakétának megadják a célpont koordinátát, ez történhet sokkal korábban is. Ha a kezelőszemélyzet elindítja, utána a rakéta szépen önállóan manőverez a célpontra.

1. Inerciális irányítás: Ez a leggyakoribb módszer, és önálló, külső jelek nélkül működik. Giroszkópokat és gyorsulásmérőket használ a rakéta mozgásának mérésére, és ezek alapján kiszámítja a pozíciót és a szükséges iránykorrekciókat. Az inerciális irányítás megbízható és egyszerű, de az idő múlásával a mérési hibák felhalmozódhatnak, ami csökkentheti a pontosságot.

2. Csillagnavigáció: Ez a módszer a csillagok azonosításán és a rakéta tájolásához viszonyított pozíciójuk mérésén alapul. Magyon pontos.

3. Terepösszehasonlítás: Ez a módszer a rakéta alatti terep radarral vagy lézerrel történő beolvasásán és az előre tárolt térképekkel való összehasonlításon alapul. A terepösszehasonlítás hatékony lehet, de nem minden terepen működik jól.

4. Műholdas navigáció: nem csak a saját rendszert, hanem semleges állam, ellenséges állam rendszerét is

Lehet korlátozottan vezérelni:

Vezérlési lehetőségek:

Iránykorrekciók: A legtöbb ICBM-et a repülés kezdeti szakaszában iránykorrekciókkal lehet vezérelni. Ezek a korrekciók a rakéta pályájának finomhangolására szolgálnak a kívánt célpont eléréséhez. Az iránykorrekciókat általában az inerciális irányítási rendszer vagy a GPS segítségével hajtják végre.

Végső pályamódosítások: Egyes ICBM-ek képesek a végső pályamódosításokra a légkörbe való visszatéréskor. Ezek a módosítások a robbanófej célpontjának finomhangolására szolgálnak. A végső pályamódosításokat általában aerodinamikai vezérlőfelületek vagy a hajtóművek tolóerő-vektorának beállításával hajtják végre.

Célpontválasztás: Néhány fejlett ICBM képes lehet a célpontválasztásra a repülés végső szakaszában. Ez azt jelenti, hogy a robbanófej képes kiválasztani a célpontok egy csoportját, és a legértékesebb célpontot támadni. A célpontválasztást valószínűleg fejlett érzékelők és mesterséges intelligencia kombinációja fogja megvalósítani.

#6 Gondolom halottál az Apollo programról? Tudod fellőttek egy rakettát ami megcélozta a holdat, ott pályára ált levált egy leszálló egység, Lui vagy Neil Amstrong (fene tudja már) megtette a kis lépését a holdon, majd a leszálló egység visszatért a hol körüli pályán keringő űrhajóhoz és visszatért a föld nevű bolygóra.

Pillanatnyilag a Space X azzal kísérletezik hogy a kiégett gyorsítórakéták visszatérnek, saját hajtóművükkel lassítanak majd leszálnak mivel így óriási pénzeket tudnak megspórolni Elon Musk-nak hogy legyen miből megépíteni neki a marsra menő rakétáját.

Oroszország egy földrésznyi terület, szerinted nem tudnak ott szibériában kísérletezni?

És ha már a repülőgépekkel célba juttatható atombombák biztonságáról beszélünk és hogy mennyire félnek hogy maguknak okoznak kárt akkor jó ha tisztában vagy azzal hogy ebből ki mennyit veszített el eddig.

[link]

[link]

#9 Szerinted az Apollo-program és a Space X az nem USA? Igen, az oroszoknak is volt saját Hold-programjuk, ha erre gondoltál és tudjuk is, hogy mekkora sikere volt (semekkora).

> "Oroszország egy földrésznyi terület, szerinted nem tudnak ott szibériában kísérletezni?"

Ki mondta, hogy nem tudnak kísérletezni? Az atomrakéta irányításáról beszélünk most. Ez a technológia nincsen meg nekik, mert sem szakember, sem tudás, sem költségvetésük nincs hozzá, hogy egy ilyen rendszert meg tudjanak építeni modern alapokon. Lehet lövöldözni hagyományos rakátékat 60+ éves technológiával meg atomkísérletekben bombákat leejteni magasról, de az nem visz ahhoz közelebb, hogy egy teljesen üzembiztos interkontinentális rakétát meg tudjanak építeni. Ha nincs üzembiztos rendszerük hozzá, akkor meg hogyan akarnak kilőni atomot a világ másik felére? Kicsit gondolkozzunk már.