A NATO nagyhatalmak miért nem fogadták el Koszovó Szerbián belüli széleskörű autonómiáját a tárgyalásokon (2000-2008) és Ukrajna miért nem fogadta el Donyeck, Luhanszk Ukrajnán belüli autonómiáját 2015-2022 között?
Kérdezd meg magadtól, mert mi is NATO nagyhatalom voltunk már akkor is.
De gyanithatóan azért, mert a szerbek szrrá lőtték a fél Balkánt és ez 100%-ig igazolt népirtás volt, ellenben azzal, amit még a ruszkik sem tudnak bizonyitani.
Úgy tudom, Oroszország és Ukrajna között volt egy megállapodás a Szovjetunió megszűnésekor. Az ukránok odaadták az ottani atomfegyvereket az oroszoknak, cserébe az oroszok elfogadták az ukránokra nézve igencsak hízelgő határokat, tisztán vagy többségében oroszlakta területeket engedve Ukrajnának. Ezt ők egymás között lemeccselték, elfogadták, ez volt az érvényes megállapodás. Akkor, mi a kérdés?
Szerbia sokat szívott azzal, hogy szerblakta területek kerültek Bosznia-Hercegovinához és Horvátországhoz, a teljesen kusza, nem összefüggő, sokszor szigetszerű etnikai elrendeződés miatt. Kötöttek kompromisszumokat, hogy végre béke legyen, később viszont elismerték Koszovó függetlenségét. Koszovó ma már egy önálló állam.
Úgy már van értelme a kérdésnek, ha olyan területeken veszünk elő, ahol az ott élők indokolatlanul nem válhatnak függetlenné. Ciszjordánia vagy a kurdok helyzete például.
Azt nem tudhatjuk, hogy ez megoldás lett volna-e a konfliktusra.
Az USA és mögötte Nagy-Britannia, Franciaország, Németország valószínűleg azért utasította el, hogy Koszovó visszatérjen Szerbiához, mivel könnyebb útnak tűnt, ha független országot csinálnak belőle. Szerbia ugyan elfogadta, hogy a szerb hadsereg soha többé nem tér vissza Koszovóba, viszont a rendőrséget visszaküldte volna rendfenntartás, a szerbek, szerb kulturális emlékek, ortodox templomok védelmében. Fennállt most is a veszélye annak, hogy ha az albánok akarata ellenére Koszovó Szerbia része marad, akkor Albánia ismét fegyvereket küld az albán testvéreknek és a szeparatisták ismét támadásokat indítanak a szerb rendőrség, szerb tisztviselők, civilek ellen és kiújul a háború, destabilizálódik a Balkán. Úgy érezték inkább Koszovó függetlenségének elismerése szolgálná a hosszútávú európai békét. Viszont ezt Szerbia (és a keleti nagyhatalmak, Oroszország, Kína, India), tiltakoztak, nem voltak hajlandók elfogadni és ma sem ismerik el. Ráadásul a boszniai szerbek között egyre többen kezdték úgy érezni, hogy ha Koszovó elszakadhat Szerbiától, akkor nekik is járna a lehetőség, hogy a boszniai Szerb Köztársaság kiváljon Bosznia-Hercegovinából vagy a koszovói szerbek igénye szerint Észak-Koszovó elszakadhatna Koszovótól. Ezek miatt nem mondhatni, hogy sikerült stabilizálni a Balkánt.
Ráadásul geopolitikai szempontból is inkább a világrend gyengülését (melynek alapja az országok egyenlősége, szuverenitása, területi integritása, ezek védelme) okozta a NATO döntése, melynek szerepe lehetett a mostani válság, hidegháború kibontakozásában is. Miután 2008 tavaszán a NATO nagyhatalmak elismerték Koszovó egyoldalúan kikiáltott, a szerb alkotmánnyal és az ENSZ BT határozatával ellentétes függetlenségét, erre válaszul 2008 nyár végén Oroszország is elismerte a grúziai szakadár tartományok, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét. Majd 2014 februárjában a koszovói precedensre hivatkozva Oroszország elismerte a Krími Köztársaság és Szevasztopol egyoldalúan, az ukrán alkotmánnyal ellentétesen kikiáltott függetlenségét, majd még tovább ment és a csatlakozási kérelmüket is elfogadta az Oroszországi Föderációba.
Ukrajna azért utasította el Donyeck és Luhanszk autonómiáját, mivel abban az orosz befolyás legitimizációját látták. Tartottak attól, hogy ez rögzíti az orosz befolyást, gyengíti a kijevi központi hatalom politikai mozgásterét és az ukrán nacionalisták számára is elfogadhatatlan lett volna egy ilyen lépés, az ellenségnek tett engedményként tekintették volna és a képviselők, kormányon lévők tartottak egy újabb szélsőjobbos kijevi zavargáshullámtól a Majdanon.
"A szerbek etnikai mészárlásai miatt."
Lehet, hogy volt benne egy ilyen kompenzációs szándék, viszont az albánok is követtek el mészárlásokat szerb falvak, szerb civilek ellen Koszovóban, így ez árnyalja ezt a hozzáállást, az áldozatok, családjaik kárpótlását.
Másrészt a XX. század történelme tele van ilyen etnikai konfliktusokkal, háborús bűncselekményekkel, emberiség elleni bűnökkel, mészárlásokkal. Ha az ilyen sérelmek legitimálnák az elszakadást, függetlenedést, akkor Tibet, iraki Kurdisztán, Palesztina, Hegyi-Karabah, Dél-Oszétia, Csecsenföld, Darfúr függetlenségét is támogatni kellett volna a nyugati nagyhatalmaknak, NATO-nak, EU-nak, ahogy Kelet-Pakisztán, Kelet-Timor, Koszovó függetlenedését támogatták.
ma 11:43
És ennek az úgy tudod megállapodásnak része volt az, hogy Ukrajna NATO tag legyen? Esetleg az, hogy kipaterolják a Krímről az orosz flottát?
Értem én, hogy most ukrán oldalról kell nézni a történetet, de vajon Oroszország érdekeit miért nézzük semmibe? Nyugat ezt még meg is teheti, mert aprópénz neki ez a háború, de ukránok tízezrei halnak meg, milliói hagyják el az országot. Vajon ukrán szempontból is kifizetődő szarni az orosz biztonságpolitikai, gazdasági érdekekre?
ma 12:05
"Ukrajna azért utasította el " és milyen jól tették, megfelezik a népességüket, területeket veszítenek de talán majd évtizedek múlva végre "független", "szabad", "büszke" EU/NATO tagok lehetnek ők is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!