Egy 100 megatonnás cár bomba hatóanyagából hány taktikai bomba jönne ki?

A "cár" bomba egy három fázisú atomfegyver volt, amiben az indítótöltet, vagyis az első fázis, egy sima hagyományos maghasadásos atomtöltet, a következő fázis a termonukleáris (fúziós) rész, ami trícium-deutérium töltet, amivel el tudnak menni kb 2-5 Mt-ig, és a harmadik fázis egy természetes (nem hasadó) urán köpeny, ami a fúziós rész robbanásakor keletkező rendkívül intenzív neutron áramra mégis hasadóanyaggá változik, és ez adja az elméletileg korlátlan hatóerőt. Ebből a felépítésből látszik, hogy tényleges hasadóanyag, csak egy atomtöltetre lenne elegendő, a többi anyag úgymond hétköznapi, önmagában semmire se jó.

#1

Napóleon serege atom nélkül is fejvesztve menekült a végén, talán a 600 ezerből ha pár tízezren élték túl a hadjáratot.

1 db ahogy a #2-es is írta, mivel csak egy db fissziós töltet van benne.

A nukleáris töltetek kicsit bonyolultabban működnek annál, mint a hagyományos robbanóanyagok, hogyaszongya' ugyanolyan működési elvű, elrendezésű töltetnél veszünk kétszer annyi hatóanyagot, duplára növelve a tömegét és máris kétszeres a névleges hatóerő.

#2 pár évszázaddal eltévesztetted a dátumot :) A cár bombát a XX. században robbantották fel, ez csak egy fantázianév volt, hogy biz' ez jó nagy. Napóleon meg kicsit korábban kolbászolt az orosz pusztában.

#4 sem hasadóanyag, sem töltet nem tűnt el. A ruszkik a tölteteket szállították első körben vissza ahonnan csak tudták. Az ukránok meg odaadták anno saját maguktól... Ha valahol rés lett volna a pajzson, ott a CIA, Moszad tripla árat ajánlott volna (saját jól felfogott érdekükben).

Ami a nukleáris fegyverek fizikáját illeti... igen, a publikus leírások folyamatosan változnak, s kezdő magfizikai tudással is könnyen kiszámolható, hogy azok abban a formában nem működőképesek. Viszont maga a "hardware" közel 80 éves technológia... Nem akkora ördöngösség, hogy közepes magfizikai ismeretekkel, megfelelő laborháttérrel, mérnöki támogatással a mostani számítástechnikai kapacitások birtokában ne lehetne összerakni egy úgy-ahogy működőképes töltetet HA van hozzá megfelelő minőségű, mennyiségű hasadóanyag. Ez utóbbi a bibi, mert azért azt nem lehet a sarki boltban megvenni.

#7 a cár-bomba kétfázisú töltet volt, azaz csak az indítótöltet volt fissziós, a második fázis nem hasadó- hanem "egyesülő" anyag (lítium-deutérium keverék).

Elméleti határ... egy U235 bomlása ~202,5 MeV, a tömegszáma mekkora lehet egy U235 izótópnak? Szóval ennyi gramm 1 mol U235. 15 kg / tömegszám = ennyi mol van benne, azt felszorzod a fenti hasadási energiával és máris megvan az "elméleti határ" :)

Azért az idézőjel, mert fizikailag is képtelenség a teljes kiégés, még a nap belsejében összepréselve, teljes neutronfluxus mellett SEM fog kiégni soha a teljes hasadóanyag-mennyiség.

Egyébként a töltetekben már régesrég plutónium van. Kisebb a kritikus tömege és sokkal jobb hatásfokkal ég ki, főleg hogy rápréselnek még reflexiós réteget is, de maga a hasadóanyag sem 100%-os tisztaságú (főleg hogy moderátorral szokás elkeverni - ez többnyire szén - vagy kitudjami milyen arányban, de nem akarom hogy lelőjjön a CIA 😂😂😂).