Az Osztrák-Magyar Monarchia miért volt olyan gyenge az első világháborúban, ha előtte a Habsburg Birodalom évszázadokig katonai nagyhatalom volt?

# 10

IDÉZLEK: "Inkább pont Németország volt ami magához képest gyengén teljesített. A korábbi francia-porosz háborúban a németek elég könnyen elverték a franciákat, most csak szenvedtek. És még az angol katonákkal támogatott franciákkal szemben is bőven a németek voltak az esélyesek. Különösen Oroszország kiesése után amikor több millió katonát dobtak át nyugatra, megszerezték a létszámbeli fölényt és mégse tudtak áttörni. Lehet jönni az amerikai hadsereggel de azoknak hiányos felszerelésük volt, nulla harctéri tapasztalattal, illett volna legyőzni őket. A nyugati volt a fő front, ott kellett volna győzelmet elérni, ezt Németország nem tudta elérni. Nem a Monarchián múlt a győzelem."

EZ ÍGY NEM IGAZ.

1.) Az 1870-1871-es német-francia háborúban komoly túlerőben voltak a kezdeti, döntő szakaszban a német csapatok a franciákkal szemben, hiszen mozgósítás esetén a németek 950 000 katonát tudtak a frontra küldeni, még a franciák csak 710 000 katonát.

2.) 1914-ben ellenben a francia-brit-belga csapatok voltak túlerőben a nyugati fronton a németekkel szemben, a döntő marnei csatában mindössze 750 000 német katonával, 51 német hadosztállyal szemben 1 080 000 francia és brit katona, 70 hadosztály harcolt. A nyugati fronton szinte végig antant erőfölény volt az I. világháborúban.

3.) Oroszország kiesése után pedig nem több millió, hanem csak 1 000 000 német katona szabadult fel a keleti frontról, de ezen csapatok jellemzően teljesen leharcolt, alacsony harcértékű egységek voltak.

4.) Szintén nem igaz, amit az amerikai csapatokról állítasz, mert a felszerelésük klasszisokkal jobb volt 1918-ban, mint a kimerült német hadseregé. Az 1918-as nyugati német offenzíva, a Kaiserschlacht megindításakor a nyugati német haderő leharcolt, kimerült állapotban volt az antant jól ellátott, jól felszerelt csapataihoz képest.

19) 'Bocsánat, de az 1849-es nyári hadjárat összes nagy, döntő csatáját, kivétel nélkül mindegyiket az osztrákokkal vívtuk, vagyis Haynau osztrák főserege verte le'

Ehhez képest: 'Miután a cári intervenció elleni harc lekötötte a magyar honvédsereg erejének jelentős részét, Haynau több csatában győzött a magyar csapatok felett.'

# 22

Az oroszok nem ütköztek meg a főerőkkel, továbbá egy Wikipedia cikkre hivatkozol, amely pontatlanul fogalmaz és nem túl magas színvonalú.

Pontosan így hangzana: "Miután a [[Orosz intervenciós hadsereg 1849-ben|cári intervenciós hadsereg]] elleni harc lekötötte a magyar honvédsereg erejének jelentős részét, Haynau több nagy csatában győzött a magyar Honvédség főerői felett, döntő győzelmét az 1849. augusztus 9-i temesvári csatában, a szabadságharc legnagyobb ütközetében aratta, mely a magyar főerők megsemmisítő vereségével végződött. A temesvári vereség következtében a Honvédség a szabadságharc továbbfolytatására alkalmatlanná vált."

[link]

Javaslom, talán a Wikipedia helyett olvass komoly hadtörténeti szakirodalmat.

Például: Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme vonatkozó fejezetét: V. A nyári hadjárat • Az osztrák-orosz szövetséges hadak támadó hadjárata (1849. június elejétől a háború befejezéséig).

[link]

23) a Piski csata,vagy általánosságban az Erdélyi hadműveletek megvannak?

'Az osztrák-orosz szövetséges hadak támadó hadjárata'-ezt te magad idézted egy linkkel.

# 24

Nem olvasol figyelmesen.

Amit én idéztem: "V. A nyári hadjárat • Az osztrák-orosz szövetséges hadak támadó hadjárata (1849. június elejétől a háború befejezéséig)."

A piski csata még 1849. február 9-én zajlott, nem pedig a szabadságharc sorsát eldöntő 1849-es nyári hadjáratban.

A piski csata természetesen fontos, csak az nagyon nem a nyári hadjárat.

Az orosz csapatokkal nagyszabású csatában sohasem a magyar főerők, hanem csak kisebb magyar seregtestek ütköztek meg.

# 26

Egyáltalán nem csúsztatok.

Mit állítottam:

1.) Nagyszabású csatákat csak az osztrák fősereggel vívtunk a szabadságharc sorsát eldöntő 1849-es nyári hadjáratban. A magyar Honvédség főerőit az osztrák hadsereg verte teljesen szét.

2.) Az orosz fősereggel egyetlenegy nagy csatát sem vívtak a magyar főerők az 1849-es nyári hadjáratban, az orosz csapatokkal csak kisméretű ütközetek zajlottak. Az oroszok nem mértek vereséget a magyar főerőkre, tekintve, hogy meg sem ütköztek nagyszabású csatában.

Tehát egyáltalán nem csúsztattam.

# 28

Az osztrák hadsereg sokkal nagyobb harcértékű, jobb fegyverzetű és képzettségű volt mind a magyar, mind az orosz hadseregnél 1849 nyarán.

Haynau egyenlő erőviszonyok esetén is vereségeket tudott mérni sorozatosan a magyar főseregre.

Mellesleg az osztrák hadsereg sokkal nagyobb volt, mint a Honvédség 1849 nyarán, a magyarországi hadjáratra bevetett 166 000 katona mellett további 110 000 katona állomásozott Itáliában, 100 000 katona Csehországban, Poroszország szemmel tartására, további 100 000 fő pedig kiképzés alatt állt. 1850 elejére az osztrák hadsereg elérte az 550 000 fős mozgósítási létszámot.

Az orosz segítséget nem a magyar haderő miatt kérték az osztrákok, hanem mert küszöbön állt a háború Poroszország ellen, a németországi vezető szerep miatt, és Bécs attól tartott, hogy a 280 000 fős porosz hadsereg hátba támadja Ausztriát.

1850-ben az 550 000 fősre duzzasztott osztrák hadsereg viszont megalázta Poroszországot, amely az osztrák ultimátum után elismerte Ausztria vezető szerepét Németországon belül.

Az orosz tábornokok csak bénáztak, Haynau viszont a hadvezetés magasiskoláját mutatt be.