Amikor kötelező volt a katonai szolgálat, szerettél katona lenni, vagy minden percét gyűlölted?

Itt voltam, 1-1 hónap kitéréssel 18 hónapot. Az egyik egy hónap Zsámbékra átvezénylés volt, na az durva volt. Ahhoz képest amilyen eseteket hallottam máshol szolgálóktól a miénk viszonylag nyugis hely volt, nincsenek se kiemelkedően rossz, se kiemelkedően jó emlékeim. Szolgálatban lenni jobb volt, mint nem. A hazajárás elég ritka volt, de én bírtam.

[link]

Én voltam az első generáció, akiknél már nem volt kötelező, haveromat még vitték, asszem 6 hónapra.

A 6 hónapja úgy nézett ki, hogy kb minden hétvégén együtt kocsmáztunk, fegyvert a kiképzése alatt 1x, ha fogott, de lőni akkor sem lőtt.

Az egész arról szólt, hogy folyamatos részegek voltak és, ki, mit tudott bizniszelni.

Utolsó 1,5 éves voltam amikor bevonultam 1990 február 26-án.Akkor még nem tudtuk,de elengedték az utolsó 6 hónapot.

Én nem szerettem a katonaságot,kötelező volt nem tudtam mit csinálni.Ma már 34 év után már olyan nosztalgikus érzés van bennem.Az emlékek ennyi idő után megszépülnek.Pedig jó beosztásban voltam,sofőr,üzemanyagos voltam,ez ott úri munkának számított az egyik legjobb beosztás volt,de csak ott kellett lennem.Olyan beállítottságú vagyok,hogy gyűlölöm az erőszakot,a fegyvereket.

"Senkitől soha nem hallottam még, hogy ez egy rossz része lenne az életének."

Mi volt benne olyan jó Béla? Az, hogy ugrálhattál az idióta alkoholista őrmester értelmetlen parancsaira mert azt hitte odabent ő a nagy király?

"Az emlékek ennyi idő után megszépülnek"

Ezt sehogy nem értem. Ami akkor sz.r volt az húsz, harminc... év múlva is ugyanolyan sz.r. Mi szépíti meg? Hogy régen volt?

Olyan semleges volt, utolso napon meg azt kiabáltuk hogy soha többet ne lassak egyenruhat...

Rá 1 honapra visszamentem szerződésének 15 évet.

Romániában voltam katona, de az is hasonló a magyarhoz, csak a felszerelés 100 évvel le volt maradva.

Nem jól indult számomra a sorkatonai szolgálat, - nehezemre esett egy ideológia szolgálatában elfogadni akkor értelmetlennek tűnő valamiket. Aztán úgy alakult, hogy az adottságaimnak nagyon is megfelelő beosztásba kerültem, - semmit sem téve ezért oda sodródtam, ami egy eléggé valószínűtlen szerencsének hangzik, mégis így adódott. Megszereztem egy olyan képesítést és ennek köszönhetően kaptam egy olyan beosztást a seregben, amelyben szerettem szolgálni. Tojtam magasról a szocializmusra, a hadműveleti szolgálatban adódó feladatok viszont tetszettek.

Ezek tükrében nem éltem meg rossz élményként összességében azt, hogy a rám eső 18 hónapot leszolgáltam.