Egy harmadik világháborúban mennyi ember halna meg szerinted?

Közvetlenül a nukleáris csapásokban 3-500 millió, mindazonáltal...

A föld élelmiszer-ellátása rendkívül túlfeszített, csak intenzív mezőgazdaággal lehet ennyi embert ellátni. Egy nukleáris háborúban totálisan szétzilálódna nem csak a globális ellátási-láncolat (egy apró kis ízelítőt kaptunk a covid idején ez mit is jelent - emlékeztek még a lisztrohamra?), de bizony a helyi gazdasági struktúrák is. Márpedig üzemanyag, alkatrész nélkül nem megy sem a traktor, sem a kombájn, műtrágyák, növényvédőszerek intenzív felhasználása nélkül a terméshozam a felét sem éri el.

Szóval következményként 1 milliárd alá csökkenne a föld eltartóképessége, az meg a mostani 8 millilárdól kiindulva... aki túléli az első csapást az majd éhenhal. Ha a nukleáris tél bekövetkezik akkor meg mindenki.

Ez attól függ mennyire kiterjedt, és hagyományos vagy nukleáris lenne.

A mai háborúk kevéssbé a tömegpusztítasra mennek. Már a II VH-ban is rárjöttek a szőnyegbombázás drága, hatástalan, és sok erteléket elpusztít feleslwhesen.

Márpedig egy hódító hatalomnak a termőföld, a viszonylag ép infrastruktúra, az elő polgárok, stb mind mind értékes erőforrás.

Szerintem egy hagyományos globális háborúban 100 millió sem lenne az áldozat, akik közvetlenül a harcoktól halna meg.

A nukleáris fegyverek, főleg a strategiai, kimondottan tömegpusztító. Ha itt mindenki ellövi amije van, az is max pár száz millió ember halálát okozná. (Kb annyi atomtöltet van "csak" a Földön, ami a nagyárosokra lenne csak elég. De az emberiség nagy része nem ezekben él.) Most a szétrobban a bolygó meg nukleáris tél lesz, hagyjuk. 100x elmondták, hogy ha a világ összes atomtöltetét egyszerre egy helyen egy időben robbantanánk az is csak nagy krártert hagyna maga után.

( [link]

De!!!!

A nagyobb haláleseteket az infrastruktúra, az ellátó láncok összeomlása okozzná. Bele kell csak gondolni ha nincs áram, víz, elelmiszer egy nagyvárosban... Nincs semmi pár hét múlva ami megehető, megiható. És aztán ezek vonzata, leépül a tömegközlekedés, kórház, stb..

#9 a II. Vh-ban azért alkalmaztak szőnyegbombázást mert nem voltak precíziós fegyverek. "Szemmel" egy szabadesésű bombát kioldva több ezer méterről 1-200 méter is lehet a szórása. Az egész területet meg kell szórni, hogy a nagy számok törvénye alapján valamelyik telibe trafálja a célépületet.

S szándékosan támadták a lakosságot... a védekező ország kénytelen volt a légvédelmét oda koncentrálni (a front, gyárak helyett), rengeteg erőforrást elvesz a romeltakarítás, a helyreállítás, a sebesültek kezelése. S ugyebár ha meghal a munkás mert rágyújtóbombázzák a házát akkor másnap nem fog bemenni a hadiüzembe sem dolgozni.