Miért olyan nagy probléma a taposóaknák felszedése ?
Rengetegszer hallotam már, mekkora probléma háboruk után, a milliószámra telepített taposóaknák felszedése, és nem értem miért gond ez. Most épp az ukrán hirekkel kapcsolatban jutott eszembe, hogy rákérdezek. Mert annyira egyszerűnek tűnik a korszerű technologiákkal, radarokkal, fémkeresőkkel átkutatni egy területet. De ha más nincs, akkor fognék egy 10 tonnás vashengert, és végig görgetném, huznám a területen, és végig robbantanám az elásott aknákat. Ilyet már a második világháboruban is csináltak, hogy tankra szerelt láncos golyokkal csapkodták a talajt, és felrobbantották az aknákat.
Szóval nem értem miért olyan nagy gond ezt megoldani ?
válasza:"Szóval nem értem miért olyan nagy gond ezt megoldani ?"
Mert qva sok pénzbe kerül. Fésülj már át mondjuk 1000 km2-nyi területet 20 ilyen hengerrel meg fémdetektorokkal, amik néhány méteres szélességben működnek-hatástalanítanak. Aztán hatástalanítsd is, meg közben gondoskodj róla, hogy senkinek se essen még véletlenül se baja, meg folyamatosan szervizeld a robbantóhengereket is... Éveken, olykor évtizedeken át eltart, és csak emészti a rengeteg pénzt. Nem beszélve arról, hogy ezen évek, évtizedek alatt folyamatosan történnek balesetek, gombászók, túrázók, kutyasétáltatók, erdészek, mezőgazdasági munkások, gépek, egy csomó ember folyamatosan ki van téve az aknaveszélynek, őket is gyógyítsd, meg gondoskodj az ellátásukról, stb.
válasza: válasza:menyi taposóaknát hatástalanítottál már?
Direkt úgy csinálják őket, hogy nehéz legyen a felkutatásuk fémdetektorral, hogy kevés fém legyen benne.
Rengeteg fémhulladék van a talajokban.
Csavarok, szögek, patkók tömege van még a szántóföldeken is, a lakott területek meg még jobban "szennyezettek".
Még egy csupasz szántóföldet át lehet hengerelni, de a bokrok, fák, erdők, épületek, vízfolyások, mocsarak, meredek domboldalak környékét lehetetlen teljesen átgörgetni.
válasza:Máshol is megvannak ezek az infók, úgyhogy itt a landminefree.org oldaláról egy kevés.
Tények a taposóaknákról
- Becslések szerint jelenleg 110 millió taposóakna van a földben.
- Az aknák ára 3 és 30 dollár között van, de eltávolításuk költsége 300 és 1000 dollár között van.
- Az összes létező akna eltávolításának költsége 50-100 milliárd dollár lenne.
- A Landmine Monitor szerint a taposóaknák és az UXO áldozatok száma 2002-ben 11 700, 2011-ben pedig 4286 volt.
- Minden 5000 sikeresen eltávolított akna után egy aknamentesítő meghal, kettő pedig megsérül.
- Összességében a bejelentett taposóaknák áldozatainak körülbelül 85 százaléka férfi, akik közül sok katona. Egyes régiókban azonban az áldozatok 30 százaléka nő.
- A taposóaknák által leginkább érintett területek a következők: Egyiptom (23 millió, főként határ menti régiókban); Angola (9-15 millió); Irán (16 millió); Afganisztán (kb. 10 millió); Irak (10 millió); Kína (10 millió); Kambodzsa (10 millióig); Mozambik (kb. 2 millió); Bosznia (2-3 millió); Horvátország (2 millió); Szomália (legfeljebb 2 millió északon); Eritrea (1 millió); és Szudán (1 millió). Egyiptom, Angola és Irán a világon évente az aknákkal kapcsolatos áldozatok több mint 85 százalékáért felelős.
- Egészen a közelmúltig körülbelül 100 000 aknát távolítottak el.
- Ha az aknamentesítési erőfeszítések nagyjából ugyanazok maradnak, mint most, és nem raknak le új aknákat, akkor is 1100 évbe fog telni, hogy megszabaduljunk a világ összes aktív taposóaknájától.
- A katonaság esetében a 80%-os aknafelderítési arány elfogadott, mivel minden katonai szükséglet egy aknamező gyors áttörése. A humanitárius aknamentesítéshez nyilvánvaló, hogy a rendszer észlelési arányának meg kell közelítenie a 99,6%-os tökéletességet.
- Hatalmas területet érint – egyes becslések szerint a teljes terület körülbelül 25 000 négyzetkilométer.
- A térképek hiánya miatt az aknamezők pontos elhelyezkedése és az aknák elhelyezése nem áll rendelkezésre. Ezt az információt ritkán rögzítik jól. A brit védelmi minisztérium nyilvánvalóan átadta az egyiptomi hatóságoknak az ismert aknamezők fennmaradt térképeinek másolatait, valamint az elhelyezett aknák típusairól és a Nemzetközösség erői által a háború alatt alkalmazott technikákról szóló információkat. Nem ismert azonban, hogy hány aknamezőnek volt fennmaradt térképe. Németország és Olaszország nem adott át aknamezőtérképeket az egyiptomi hatóságoknak.
válasza:"fognék egy 10 tonnás vashengert, és végig görgetném, huznám a területen"
Ez így persze okés, és nagyon leegyszerűsítve ilyennek is mondhatnánk. De a terület kb Magyarország negyede, elosztva persze világszerte. Hogy lássad így néz ki egyben az aknás területek mennyisége.
Ez az érintett 25 000 km². Ez kb 150 km x 150 km-es négyzet.
Tegyük fel ez sík terep. Tegyük fel a jármű szélessége 2 m.
A 150 km = 150 000 méter széles négyzet.
150 000 m / 2 m = 75 000 darab 2 m széles sávot kell futni a járművel.
Vajon mennyi idő csak a jármű futása ami 75 000 sáv x 150 km-es sávok?
75 000 x 150 km = 11 250 000 km!
11 250 000 km-t mennyi idő csak megtenni a járművel?
Tegyük fel a jármű halad 20 km/h sebességgel.
Egy autóra számolva így a menetidő 562 500 óra (23 437 nap). Ez 64 év lenne folyamatos éjjel-nappali munkával.
További nagyon sematikus kérdések:
- Mennyi a munkadíj?
- Mennyi a benzinköltség?
- Mennyi a jármű szervizköltsége?
- És a sok egyéb még szóba se jött és teljesen pontatlan is, de valamiféle rátekintésnek még elmegy (úgy ahogy).
válasza:1: Van egy életveszélyes terület, ami semmire sem alkalmas, mert életveszélyes minden métere, ugyan mi mást csinálnának az ott élők, mint különböző modszerekkel az aknákat keresnék hatástalanítanák ? Szóval, az hogy mennyibe kerül, hány óra hány ember az nem gond, mert egy ilyen helyen ugyse lehetne semmi mást csinálni.
Egy ilyen vashenger pedig kellően olcsó megoldás, hogy bármilyen elmaradott területen, bármekkora is a szegénység megtudnák oldani.
2: Ugy számoltam, hogy egy 1-2 ember által mozgatható méretű henger lenne, kb 500 kg, amit 1 m/s sebeséggel, tehát kényelmes gyalogtempoban huznának maguk mögött. Napi 8 orában 35 nap lenne egy négyzetkilométer megtisztitása. 1000 ember évente 12 ezer négyzetkilométert tudna átfésülni, Ezt szerintem nem reménytelenűl lassú.
Persze egy merev henger az nem lenne jó, mert a két szélén feltámaszkodik, és középen átmenne az akna fölött. Hanem 10 centi széles hengerek lennének egymás mellett szorosan, amik egymáshoz képest függölegesen elmozdulhatnának, a talaj egyenletlenségének megfelelően. Olyasmi lennne, mintha kis celux tekercseket 10 darabot, ráhuznánk egy filctolra, és azzal görgetnénk a tekercseket. A gyakorlatban kb 40 centi átméröjü lenne egy henger, a közepén 20-25 centis lyukkal, és kb 50 kg. Általában 5-10 kg nyomoerőre méretezik a taposóaknákat, tehát 50 kg az biztosan elég lenne az aktiváláshoz. De persze a gyakorlati kisérletek döntenék el a pontos méreteket, lehet hogy 60-80 kg kéne. És mivel ezekben az aknákban elég kevés robbanóanyag van, valószinűleg jópár robbanást kibirnának ezek a tárcsák.
válasza:"huznának maguk mögött"
mivel lenne húzva az elképzelésed szerint?
5: 25 ezer négyzetkilométer az nem tűnik soknak. Ahogy becsültem, 1 ember kb egy hónap alatt végezne egy négyzetkilométerrel. Persze nem kéne ezt kézierővel, de alapból, a legrosszabb elmaradott körülményekből indulok ki. Világviszonylatban 10 ezer ember az semmiség, még akár ingyen közöségi munkaként is csinálhatnák. 10 ezren évente akár 120 ezer négyzetkilométerrel végeznének. De ha egy ilyen kézi hengerhez netán 3 ember kéne, és negyed olyan hatékonyak lennének, akkor 30 ezren, 30 ezer négyzetkilométert tisztitanának meg évente. Ez szerintem kivitelezhető.
A fő kérdés szerintem az, hogy biztosan felrobbanna-e minden akna egy ilyen hengergetéstől ? Szerintem működne, mert egy aknát elásnak pár centi mélyre, és 5-10 kg nyomástól robban. Én nem látok rá okot, hogy egy 50 kg, esetleg 80 kg-os hengertől ne robbanna fel. Persze a gyakorlati kisérletek hozhatnának érdekes eredményeket, biztosan sokat kéne kisérletezni mire jól működne.
Sajnos nálunk nincs háború, nincsennek millió számra aknák telepítve, pedig örömmel kiprobálnám a módszeremet. :)))
"- Mennyi a munkadíj?
- Mennyi a benzinköltség?
- Mennyi a jármű szervizköltsége?"
Szóval akár ingyen is csinálhatnák, ahogy házat építeni is segitenek egymásnak.
Benzin nem kéne, valószinűleg 3 ember biztos tudna mozgatni egy 500-600 kg -os hengert.(lehetne teherautok csörlőjével huzni)
A szerviz költség persze kétséges, de szerintem ezek a kis bombák, (általában 20 deka TNT) nem tudnák szétszedni ezeket a vashengereket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!