Az 1877-78-as orosz-török háborúban lett volna reális esélye annak, hogy az oroszok visszafoglalják Konstantinápolyt?

VISSZA???????

Mikor volt az az oroszoké?

Minden bizonnyal el tudták volna foglalni, de a nagyhatalmak beavatkoztak.

A britek nyomására Oroszország elfogadta az Oszmán Birodalom által 1878. január 31-én felajánlott fegyverszünetet, de tovább haladt Konstantinápoly felé.A britek csatahajókat küldtek, hogy megfélemlítsék Oroszországot a városba való behatolástól, és az orosz erők megálltak San Stefanóban.

Sem a franciák, sem az Osztrák-Magyar Monarchia nem akarta a térség erőviszonyait még jobban felborítani és igyekeztek az orosz befolyást annyira csökkenteni a Balkánon, hogy az ortodox államok függetlenedhessenek a Portától, de ne legyenek Oroszország részei, amire volt rosz törekvés.

#1

Úgy érthette a kérdező, hogy az ortodoxkereszténység központja volt. Ott is az "ortodox" címke.

#2-es egyébként nagyjából leírta.

Elég reális volt az esélye. Szárazföldön is megközelítették - Trákia. Gyakorlatilag a Brit Birodalom nyomásgyakorlása, és a hadihajói akadályozták meg benne.

De ebben mennyi lehetett volna a valós realitás, azt nem tudjuk. Mégis nagyvárosról volt szó, ami egy birodalom fővárosa volt akkor.

Egy-két évvel korábban az egész Balkánon lázadások söpörtek végig.

Volt amelyik korán hamvába holt, volt amit brutális szigorral levertek a törökök - nagy nemzetközi felháborodást keltve,- de helyette keletkeztek újak egyre-másra.

A rendfenntartó erőkön, amelyek helyőrségileg állomásoztak a balkáni területeken az oszmánok kétszázezres katonai kontingenst vontak össze a térségben, de az oroszok majdnem ekkora hadsereget irányítottak oda, amely kezdetben csupán védelemre rendelkezett be, mert csapnivaló volt a logisztika, így nem tudtak támadóan fellépni.

Korábban a krími háborúban Oroszország minimális veszteséget szenvedett, ám le kellett rombolnia Szevasztopol erődjét és a Fekete tengeri flottát sem tarthatta meg.

A Kaukázusban viszont erőteljes csapásokat mértek az oszmánokra.

Végül a Balkánon is sorozatosan tönkre verték a török hadseregeket, Montenegro, Hercegovina, Szerbia és a többi fellázadt tartomány kicsúszott a Porta irányítása alól.

Az oroszok egybefüggő területet akartak szerezni A román, bolgár régiók egy részén át egyenesen FÖLDKÖZI TENGERIG.

Konstantinápoly is a tengeri szoros miatt lett volna fontos a számukra,

Abban nem reménykedtek, hogy azt a birodalmuk részévé tehetik, ám ellenőrizni akarták, kb mint Gibraltárt a britek.

A Kaukázusban való terjeszkedéssel ellenben olyan vágyak megvalósítására törekedtek szívósan a cárok is, majd a bolsevikok később, hogy Iránon, Irakon, illetve ezen területek egy részén át kijuthassanak a déli tengerekre.

Ha ez sikerült volna nekik, akkor Oroszország kereskedelme és ez által ipara olyannyira megerősödhetett volna, hogy Európa országai, birodalmai külön-külön nem állhattak volna ellent neki, csak legfeljebb egységesen, mint manapság, vagy mint Napóleon alatt.

Azonban tudták ezt a nagyhatalmak is, egyedül a bismarcki Németország támogatását élvezhette részlegesen egy ideig Oroszország, azt is csak a franciákkal és a britekkel szembeni pozíció miatt, amely hasonló volt.

Vagyis ez a háború inkább nagyhatalmi törekvések miatt zajlott, az ortodox vallás csak ürügyként volt inkább jelen, pontosabban a felszínen komoly hivatkozás volt rá, de mégsem az volt a lényeg.

Végül Szerbia, Montenegro, Hercegovina, Románia független lett, Bulgáriának meg a törököknek autonómiát kellett biztosítania, de az orosz hegemonikus törekvéseket sikerült visszaszorítani, bár a Fekete tengeri flottára megint jogot kapott és a Kaukázusi területeken kívül Moldovában is terjeszkedhettek.

[link]

#6

Nem az orosz neve, ne ferdíts. Hanem általános szláv neve.

És nem CarIgrad, ami magyarul Cárváros, de jobb a "Cárok Városa". Ez szintén a hajdani Konstantinápoly ortodox szakrális központja.

Persze expanzió volt az oroszok részéről a Balkán felé való terjeszkedés. (Itt megjegyzendő, hogy terjeszkedni mindenkinek szabad, meg hábkrúzni, csak nemik nem. Nincs kettősmérce...)

Viszont ez esetükben valóban a III. Róma elmélettel függ össze. Azt pedig kár lenne tagadni, hogyha expanziós törekvés is volt a balkáni ortodox államok támogatása, akkoris az oroszok nélkül nem biztos, hogy függetlenedtek volna.

Leszámítva, TALÁN amikor az osztrák csapatok jártak szinte görög területen. Csak a franciák, a "legkeresztényibbek" hátba támadták Ausztriát, így kénytelenek voltak Nyugatra fordulni. Még két évszázadnyi török elnyomás alatt hagyva a Balkánt.

#6 vagyok. Kb. 15-20 éve olvastam ebben a témában egy könyvet, úgy emlékszem -lehet, hogy rosszul ennyi idő után - hogy ott CarOgrad néven említette az orosz ellenességgel sosem vádolt G. G. Ő valóban nem írta, hogy az az orosz és nem az általános szláv megnevezés.

Amit a "felszabadítás" kapcsán írtam, amellett kitartok. Dosztojevszkij többször sürgette a cárt, hogy "szabadítsa fel" Nyugat-Európát.