Miért sikerült az európaiaknak gyarmatosítani a világot az 1800-as években?

ma 21:07

Kissé egysíkúan méred a fejlettséget.

#11 Nem méri egysíkúan, ennél a kérdésnél releváns módon értelmezi.

Fogadd el kérlek, hogy nagy pontatlanságot állítottál azzal, hogy nem voltak sokkal fejletlenebbek, mint az európaiak.

#11 igen, fontos dolog az irodalom, vagy a csillagászat (bár megjegyzem ebben is jobbak voltak az Európaiak - ld. navigáció, az inkák azt sem tudták a világ melyik részén vannak) de a harcéren csak egyetlen dolog számít - hát nem a verslábak, vagy a kultúra, hanem az alkalmazott haditechnika. Abban meg több ezer éves lemaradásban voltak az indiánok. A bronzkori szakaszig sem jutottak el.

Az egyetlen amiben paritás volt az orvostudomány. Na az a középkori Európában is ugyanolyan fejletlen volt (sőt az ázsiai orvostudomány kifejezetten fejlettebbnek számított a középkorban az európaihoz képest, de az indián már nem).

Minden más téren, matematika, fizika, metallográfia stb. több ezer éves előnyben volt Európa az indiánokhoz képest.

Apropó ha már inka piramisok. Ki kell ábrándítsalak építészet terén is több ezer éves előnyben volt Európa. Mert bár szép-szép egy inka piramis, de építészetileg faék egyszerűségű építmény: egy rakás gúlában egymásra rakott kő. Bonyolultságát, méretezését, mérnöki precizitását tekintve sehol sincs egy kupola, bazilika, vagy akár csak egy várbástyához, de egy egyszerű világítótoronyhoz, vagy hétköznapi malomhoz képest sem.

Machu Picchu tényleg szép, festői környezet, s szép pontossággal rakták össze az épületeket - a XV. században... miközben a rómaiak már 1500 évvel korábban Colusseumot, vízvezetékeket, kőhidakat, meg egy komplett várost építettek fel. A XV. században meg már olyan összetett épületek készültek mint pl. a Yorki katedrális.