Miért sikerült az európaiaknak gyarmatosítani a világot az 1800-as években?

Sokkal fejlettebb volt az orvostudomány. 1800-as évek elején fedezték fel a malária ellenszert például. 1820 előtt az európaiak átlagosan fél évet tudtak túlélni Afrika belsejében a betegség miatt. Már az 1600-as években is volt kezelés a maláriára, ekkor egy fának a kérgét (nem jut eszembe a neve, de google a barátod) használták több kevesebb sikerrel. Nem véletlenül a 19. század előtt az európaiaknak csak part menti települései voltak, nem merészkedtek a szárazföld belsejébe.

Európa sokkal fejlettebb volt a tengereken is. Ugyan Japánnak vagy a Ming Birodalomnak is elég erős flottája volt, de ezek a hajók nem arra lettek tervezve hogy hosszú távokat tegyenek meg távol a parttól. Az afrikaiakról meg ne is beszéljünk.

A világ egyik legnagyobb gyarmattartója Hollandia például teljesen forradalmasította a gyarmatosítást és korát megelőzve 400 évvel létrehozott egy részvénytársaságot a VOC-t, vagyis a Holland Kelet-indiai Társaságot. A holland állampolgárok részvényeket tudtak vásárolni a cégben, így sokkal nagyobb tőkével rendelkezett, mint a Brit kelet-indiai Társaság. A mai napig a világ valaha volt legnagyobb vállalata a VOC egyébként. Mai árfolyamon a vállalat értéke 7,8 trillió dollár (kb. 3x annyi mint a Microsoft). Ennyi pénzből saját hadseregük volt, saját flottájuk. Szinte egy külön álló állam voltak Hollandián belül, aminek az egyetlen célja a gyarmatosítás és a gyarmati javak árusítása.

Hadi technikában is mérföldekkel a világ előtt járt Európa. Például a portugálok 2 hadihajóval képesek voltak a Canton-térségben komplett városokat elfoglalni, mert a ming hadsereg nem tudott ellőni az ágyúival a hajókig. Kb 500 ember volt képes több ezer fős városokat elfoglalni minimális veszteségekkel, annyival modernebb volt a haditechnikája az európaiaknak.

Európa egységesebb is volt, jobban szervezett népességgel. Míg mondjuk Amerikában párszáz fős törzsek voltak (akik sokszor még egymást is utálták) vagy India megosztott volt a szunnita és a hindu vallások keveredése miatt, az európai gyarmatosítók jóval szervezettebbek voltak, kevesebb volt a konfliktus Európában. Most nyilván ez hülyén hangzik, mert pont az 1800-as években ott volt Napóleon, meg a reformáció is eléggé egymás ellen fordította az európaiakat az 1600-as években, de mégis csak a világ többi részéhez hasonlítva "békésebben" éltünk egymás mellett, sok háború meg nem is Európában, hanem a gyarmatokon és a tengereken zajlott távol az anyaföldtől.

Van még egy csomó más oka is (nyersanyagok rendelkezésre állása, vallási szervezettség, társadalmi nyomás a túlszaporodás miatt pl) de hirtelen ennyi jut eszembe

A kor akkori technikai színvonalához szükséges erőforrások bőséges rendelkezésre állása. Mindenekelőtt fémek (elsősorban jó minőségű vasérc). Azokból lehetett olyan szerszámokat, kötőelemeket gyártani amivel a világot körbejárni képes hajókat tudtak építeni. S az Európában elérhető, bányászható ércekből tudtak megfelelő minőségű lövegeket gyártani. S a második körben (az iparosítás korában) meg szén. Ezekre alapozva tudtak technikai fejlődést elérni.

Az csak hab a tortán, hogy Afrikában, Amerikában nem voltak szervezett társadalmak, ennek oka meg a ló (akció rádiusz elmélet).

Ázsiában volt ló (létre is jöttek kiterjedt társadalmak), de nem voltak jó minőségű, könnyen elérhető fémek. Ha megkapták volna egy spanyol vagy angol hajó, ágyú, muskéta stb. pontos tervrajzát, gyártástechnológiai leírását akkor sem tudták volna legyártani mert nem állt hozzá rendelkezésre megfelelő minőségű érc (csak jóval később jöttek be a mélyművelésű technológiák). A saját eszközeik meg eggyel korábbi színvonalat képviseltek. Amerikában még azt sem. Az indiánok kihegyezett botokkal, fadarabokba eszkábált obszidián "pengékkel" hadonásztak ami kb. egy továbbfejlesztett kőbalta szintje. Az edzett acél pengékkel, jó minőségű acélból készült acél vértezetet, sisakot viselő, lovas csapatokkal, tűzfegyverekkel megtámogatott spanyolok ellen aki rendezetten, viszonylag zárt alakzatban tudtak harcolni a "kőbaltákkal" rendezetlen össze-visszaságban rájuk rontó indiánok ellen. Eléggé egyesélyes küzdelem.

Összetett dolog. A legtöbb meghódított gyarmati területen nem volt "állam" törzsek, közösségek, városállamok léteztek. Ezek a kis egységek rendszerint egymással is hadba, összetűzésben álltak. Kb képzeld el kicsibe 1914 európáját, mindenki mindenkit utál de vannak szövetségek is.

Európai országok technológiai fölényben voltak, és kihasználták a törzsi ellentéteket is. Erre rátett egy lapáttal hogy az ottani lakosság nem volt immunis olyan betegségekre amik európában hétköznapiak és ezzel is tizedelték az ellenállást. Gyakran elfogták a vezetőket is és báb vezetővé tették vagy támogatták azokat akik lojálisak voltak a gyarmatosítókhoz.

1860-70 re már a gyarmatosító hadseregek ismétlő puskákat használtak 1000-1500 méteres lőtávolsággal, perenként 8-12 célzott lövéssel, ágyúkkal, és a atlingek is kezdtek kis számban elterjedni, míg az gyarmatosítottak íjakat használtak, 80-120 méteres maximális lőtávval.

Rengeteg gyarmatosított területen nem használtak lovakat ami ugyancsak előnyt biztosított.

Sok jó és kevésbé jó információ is elhangzott :) Én hadd osszam háromfelé a témát:

1) A dolog ugye a nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődött a 15. században, az élenjáró portugálok és spanyolok nem igazán voltak fejlettebbek ekkor még az amerikai társadalmaknál, ám az európai járványok behurcolásával gyakorlatilag a kisujjuk megmozdítása nélkül legyőzték a helyieket. Ez azonban nem működött Afrikában és Ázsiában, nem is mentek ott sokra.

2) A nagy előnyt Ázsiával szemben az ipari forradalom jelentette, ekkor - a 18. század közepétől - már kis csapatokkal, hatékonyan tudtak érdekérvényesíteni, de ekkor még inkább csak kereskedelmi telepekben gondolkodtak. Az uralom kiterjesztése nagy területekre inkább már a 19. század második felében történt.

3) Az első pont inverze volt Afrika, ahová az európaiak az afrikai járványok miatt nem tudták betenni a lábukat a 19. század közepéig, de utána a civilizációs előny miatt már gyorsan ment a hódítás.

Mindehhez azért még tegyük hozzá, hogy ehhez kellett az is, hogy a meghódított területek akkor épp válságidőszakban voltak. Ez nem úgy ment, hogy pl. a hollandok kitalálták Indonézia meghódítását és végrehajtották, kellett hozzá három évszázad, majd fél évszázaddal később bukták is az egészet.