Hitlernek mi lett volna a terve afrikával?

Annyit tudok, hogy tervezték egy Észak-Afrikában felépítendő védőfal létrehozását, amely Európát óvta volna a nem kívánt elemektől és megszűrte volna azokat.

Lám, most milyen jól jött volna...

Hitler nem akart különösebben semmit Afrikával. Nyilván a négereket kiirtotta volna.

A kőolaj miatt kellett neki Líbia stb. ami egy elég nyomós érv.

ma 11:21

Nem mondom, hogy bárcsak megtapasztaltad volna Hitler békés együttélési szándékát, mert még a te halálodat se kívánom, még akkor se, ha nem sok ész szorult beléd.

Az olasz szövetséges megsegítésére küldte az Afrika Korps-ot oda Hitler.

Amikor Mussolini belépett a háborúba, az olaszok líbiai hadserege megindult a britek ellen, de katasztrófa lett belőle.

A páncélosnak nevezett pléhskatulyáik lendületesen nyomultak Szidi Barrani felé, de a brit egyiptomi helyőrség az útjukat állta. Talán harmincezren sem voltak az angolok, de cirka százezer olasz szanaszét futott, több ezer löveget zsákmányoltak, meg az összes felszerelést, ám akkor történt pont a görögországi intervenció is és Churchill egyik mindmáig vitatott döntése leállította az afrikai hadműveleteket és Görögországba vezényelt jelentős brit erőket, akiket később, amikor a németek is beszálltak, alig tudtak részben kimenteni. Ezzel viszont időt adott az ellenségnek az újraszerveződésre.

Hitler és Mussolini találkozása után a németek megsegítették az olasz szövetségest.

Az OKW ( Oberkommando Wehrmacht) berkein belül mindvégig zavaró tényező volt az afrikai hadszíntér, amely megzavarta az ellátó vonalakat, megterhelte az utánpótlási rendszert és később Rommelnek sok energiájába került, hogy valami ellátmányt, utánpótlást szerezzen.

Egy ilyen berlini interpellálása során megdöbbenve tapasztalta, hogy azzal a feladattal foglalkozik egy csoport, hogy Afganisztánt miként lássák majd el német telepesekkel, amihez előbb neki át kellett volna törni El Alameinél, majd elfoglalva Egyiptomot, áttörni Szueznél (aminek lett volna értelme, mert a brit birodalom egyik ütőere volt), végigcsörtetni Palesztínán és aztán Irakon és Perzsián át már voilà ott is lehetett volna Afganisztán előtt.

Ezen a futurisztikus terven kívül kevés figyelmet kapott az afrikai helyszín, csak Rommel fantasztikus győzelmi sorozata hívta fel rá későn a figyelmet és akkor kezdték volna kihasználni az adódó lehetőségeket, amikor már késő volt.

Annyi viszont igaz, hogy a teljes brit birodalom lényegében másfél-két évig oda összpontosította szinte minden erőforrását.

Rommel a győzelmeit a fafejű brit parancsnoki gárdának köszönhette, mert szinte alig volt közöttük együttműködés, egymás után verte meg őket sorban, egészen Montgomery parancsnoki kinevezéséig.

Rommelnek legalább két tucat brit tábornok 'skalpja' díszítette képletesen az övét, akik vagy elestek a harcokban, vagy leváltották őket sikertelenségük miatt és többé már nem is kaptak magasabb beosztást.