Németország legyőzhette volna a Szovjetuniót, ha a nem üzennek hadat az USA-nak?

Kürasszír, nem szeretnék ellenkezni, de a személyi felszereléssel nem számolsz.

Van nekem egy személyben geológus, meteorológus, és hobbitörténész ismerősöm, meg egyébként is rákerestem, balszerencséjükre a németek az elmúlt 300 év két leghidegebb telét fogták ki '41-ben és '42-ben.

Téli ruházat nélkül meg nem lehet harcolni.

Ahogyan az oroszok súlyos fagyási sérüléseket szenvedtek 1 - 2 évvel korábban a Téli háborúban, ugyanúgy a németeknél is a fagyhalál is szedte az áldozatait.

Normális téli felszerelésük 1943-ra lett a németeknek, aminek mellesleg vannak hithű reprói is.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

A németeknek teljesen más megtervezéssel lett volna reális esélyük győzni. De attól még kérdés, hogy mit értünk győzelem alatt ?

Még egy fontos kimaradt, hogy a Wehrmacht-ban / Heer-ben, és a Vörös Hadseregben is, hiába mutogatta a Signal és a Pravda az új harckocsikat, repülőket, lövegeket és mindent, a német és szovjet-orosz hadseregek túlnyomórészt lóvontatásúak voltak, azok is hogy bírták a hidegeket, ellenben az Amerikai Hadsereg, az volt ténylegesen motorizált.

Ezen túllépve, a németek képzeletben elfoglalták Leningrádot, Murmanszkot, Moszkvát, és Sztálingrádot, azután hogyan gondolták a továbbiakat ?

# 12

Ezeken a területeken élt a Szovjetunió lakosságának vagy 60%-a és bruttó hazai termék 70%-át állították elő.

Drasztikusan korlátozódott volna a maradék hadviselési képessége.

Kürasszír az áttelepített gyárakkal mi a helyzet ? Azokat ugyan nem tudták teljesen áttelepíteni az Urálon túlra, de Moszkva után voltak jóval, és viszonylag védettek voltak.

Amikor a német támadás érte az oroszokat, az oroszok veszteségeit döntő mértékben a T-26-osok, a BT-7-esek, a T-28-asok, az I-16-osok, I-15-ösök, és MiG-3-asok adták. Ezek mindegyike vagy elavult, vagy alultervezett, vagy túltervezett volt, használhatatlan kacat, azoknak tényleg leselejtezés volt a sorsuk, nem is pótolták azokat, csak nem mindegy, hogy "békeidőben" tervezték az átállást az új fegyókra, vagy háború közben, súlyos veszteségeket is szenvedve.

A T-34-eseket, a KV-1-eseket, a JSz-eket, a LaGG-okat, Jak-1-eseket, Jak-9-eseket, és a La-5-ösöktől kezdődőket hol gyártották ?

Azokkal önerőből tudtak háborúzni, az más dolog, hogy azok között is volt rosszul tervezett, a T-34-es az épp az volt.

1941 június 22-én 4,226 repülő állt rendelkezésre az oroszoknak, típusra / modellre lebontva a következők voltak:

- 425 Jak-1-es volt elvileg, és ténylegesen mindössze 92 példány volt normálisan bevethető, hadrafogható

- 1,635 I-16-os Rata

- 1,000 I-15-ös Csajka

- 981 MiG-3-as

- 100 LaGG-3-as

Ha nem jönne ki a 4,226 pontosan, akkor a maradékban egy más típusok, vagyis frontbombázók, csatarepülők, és felderítők is benne voltak.

A harckocsik a következők voltak:

- BT-7-es: 5,753 példány

- T-26-os: 10,268 példány

- T-28-as: 411 példány

- T-34-es: 3,111 példány

- KV-1-es: 500 példány

- KV-2-es: 210 példány

Idővel több, és másabb ...

Natehát az eredeti kérdésre visszatérve, szerintem akkor lett volna reális lehetőségük a legyőzésére, ha a németek józan szóra hallgatva végig viszik a földközi-tengeri hadjáratot, teljes erőbedobással, kiérhettek volna a Közel-Keletre, akkor Törökország is látta volna, hogy a kör bezárult, és ott lettek volna a németek a Kaukázus előtérben ...

És két fronton indították volna az offenzívát, egyrészt úgy, ahogy a valóságban, másrészt meg a Kaukázus is nagy segítségükre lett volna ...

#10 a szovjet haderő megroppant a Barbarossa elején, tönkreverték a németek az útjukba kerülő orosz csapatokat. Nem itt volt a bibi, hanem az elnyújtott utánpótlási vonalak, aminek a biztosításához egyszerűen nem állt rendelkezésre a németeknek elégséges vasúti (keskeny nyomtáv ugyebár), s közúti szállítási kapacitás. Minél tovább mennek, minél nagyobb haderőt kell ellátniuk annál jobban szenvedtek volna a logisztikai kapacitások hiányától, s annál nagyobb, kiterjedtebb frontszakaszt, területet kellett volna tartani / megszállni.

Mindenképpen elfogytak volna valahol menet közben, csak az lett volna kérdés, hogy melyik ponton. Napóleon is elfoglalta Moszkvát mégsem ment vele semmire, az oroszok folyamatosan tudtak a hátországból friss, feltöltött csapatokat ellenük hozni.

# 17

Sztálin elrendelte a kormány átköltöztetését Kujbisev városába (Szamara), az más, hogy végül maradt Moszkvában.

Nem feltétlenül. ~4 millió német harcolt, vagy volt cccp lerohanására.

Azt a ~4 milliót is esetenként alig tudta ellátni élelemmel, lőszerrel, üzemanyaggal, fegyverrel. Az oka baromi egyszerű volt. Az orosz és az európai vonatok vasúti nyomtávja nem egyezett. Minden darab lőszert, minden gramm lisztet, minden csepp üzemanyagot át kellett rakodni "orosz" vagonokba.

~6 millió fő esetén ez másfélszer akkora logisztikai kapacitást igényelt volna aminek már így is a határán táncoltak.

Szóval valószínűleg másfélszer annyi félig jóllakott, kevesebb lőszerrel, kevesebb üzemanyaggal ellátott elgyötört német katona ment volna a frontra. Kb úgy jártak volna mint Peiper az Árdenekbe.

# 19

A német és a szovjet hadsereg a vasútra szorult a logisztikában.

A britek és az amerikaiak azonban nem, mert 100%-ban gépesített hadseregek voltak.

Ha nincs nyugati front, a németek talán képesek lettek volna a haderejük teljes körű motorizációjára.

Egyébként a német szárazföldi haderő csak 20%-ban volt gépesített a II. világháborúban, 80%-ban vasúton és több százezer darab lovasszekérrel oldotta meg a harctéri mobilitását.