Vajon helyes, megéri azért háborúzni, hogy ne legyen háború?

Kissé ellentmondásos lehet, de olykor születnek ilyen döntések, magyarázatok.

- Említhető például az 1962-es kubai rakétaválság az amerikai agresszió (1961-es invázió a Disznó-öbölben) után, amikor az USA blokád alá vette Kubát és egy nagyszabású, teljes invázióval fenyegette az országot válaszul a szovjet katonák, rakéták megjelenésére az egykor az amerikai érdekszférába tartozó karibi szigetországban. Végül a kubai és a szovjet vezetés meghátrált, így Amerikának mégsem kellett háborút indítani, de megvolt a terv a parancs végrehajtására.

- Vagy ott van például a második öbölháború, amikor az USA és Nagy-Britannia lerohanta 2003-ban Irakot, mivel az indoklás szerint Irak helytelen politikát folytatott, a vádak szerint tömegpusztító fegyvereket fejlesztett, fenyegette a szomszédait és a világbékét (két évvel korábban hasonlóan Afganisztánt is megszállták, mivel az ottani rezsim együttműködött a terroristákkal, fenyegethették a Nyugatot).

- Felhozható Oroszország Ukrajna elleni inváziója is. Az indoklás szerint Ukrajna elnyomta az orosz kisebbséget, oroszellenes politikát folytatott, az oroszellenes NATO szövetséghez akar csatlakozni, folyamatosan fegyverkezett és a minszki megállapodást sem akarta végrehajtani, támadásra készült a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság ellen, katonai offenzívával akarta helyreállítani az ország területi integritását. Így Moszkva szerint a kijevi rezsim fenyegetést jelentett az oroszokra, Oroszországra, ezért kellett megindítani a "különleges katonai műveletet" a béke érdekében.

- Másik oldalon is azért küzd, harcol Ukrajna, hogy ne legyen háború, elhozzák a békét a népüknek. Az ő nézőpontjukból 2015 és 2023 között is folyt már a háború alacsonyabb intenzitással és erre csak az oroszbarát szeparatisták legyőzése kínált megoldást, az orosz kisebbség pedig nemzetbiztonsági fenyegetést jelent. A 2022-es orosz agresszió, invázió pedig súlyosbította, még inkább elmérgesítette a helyzetet.

David Arahamija, az ukrán kormánypárt, a Nép szolgája (Szluha narodu) frakcióvezetője szerint 2022 tavaszán az isztambuli béketárgyalásokon már közel állt a megállapodás, valamiféle békekötés Oroszországgal, de végül mégis elvetették a háború lezárását. Oroszország hajlandó lett volna kivonulni, ha cserébe Ukrajna lemond a NATO tagságról, semlegességet vállal és biztosítja az orosz kisebbség jogait. Az ukrán vezetés viszont nem bízott az oroszokban, úgy vélték, hogy Oroszország ettől még később újra támadhat, újra kitörhet a háború. Az uralkodó vélemény szerint harcolni kell és katonailag kell legyőzni Oroszországot Ukrajnának, ezt a nézetet a brit és amerikai kormány is támogatta és aktívan segítette a hadműveleteket, ellentámadást. Bíznak benne, hogy ez elhozza az európai békét.