A háborús héják, Putyin és Zelenszkij után lehet tér a kompromisszumra, tárgyalásra a háborúban? Vagy a mostani vezetők politikája is változhat, elkezdhetik figyelembe venni a realitásokat?

Közvéleménykutatások szerint az oroszok és az ukránok egyre kevésbé akarják ezt a háborút.

Az oroszok körében csak 30% ragaszkodika a háborúhoz, 45% egyértelműen tűzszünetet akar és 20% számára is elfogadható lehet egy tűzszünet. Később akár béketárgyalások is kezdődhetnek a vitatott területekről. Az oroszok többsége nem ragaszkodik az annexióhoz, lemondhatnak területekről is. Az oroszok többsége szerint elfogadható lenne egy semleges státusz, független államiság, ütközőállam szerep a szakadár korábban ukrajnai területeknek (mint például ahogy a NATO is rendezi Koszovó kérdését, ami se nem Szerbia, se nem Albánia része a terv szerint). Valószínűleg az ukrán többségű Herszon, Haporizsje kérdésében is engeékenyebb lenne az orosz közvélemény, mint a Donbasz kérdésében, talán még visszakerülhet egyszer. A Donbasz semmiképpen nem kerülhet Kijev uralma alá, ebben társadalmi konszenzus van, de a helyi lakosok többsége elfogadhatónak tartana valamilyen széleskörű autonómiát Ukrajnán belül (itt talán példa lehetne Hongkong, amit a britek visszadtak Kínának, cserébe Kína speciális státuszt adott).

A Krím egyértelműen Oroszország része, ebben a nyugatbarát ellenzék (pl. Zelenszkij) is egyetért.

Ukrajnában is kezd megjelenni a fásultság az idei kudarcok után. Tavaly még 70% volt a háború támogatottsága, most már csak 60% akarja a harcokat. 35% már inkább tűzszünetet, tárgyalásokat szeretne Oroszorországgal. A következő pár évben lehet, hogy Ukrajnában is 50% alá csökken a háborúpártiság. Abban konszenzus van, hogy valahogy szeretnék visszakapni a 2014 óta elvesztett területeket, de lehet, hogy ott is lehet tér a kompromisszumra. Már vezető ukrán tisztviselők is utalnak rá, hogy ha sikerül az áttörés, harcokkal visszafoglalják Herszont, Zaporizzsját, után a Krímről lehetnek tárgyalások, nem feltétlen ragaszkodnak a félsziget ostromához (mivel szakértők szerint a terület teljes elfoglalása akkor is 200 ezer ukrán katona elvesztését jelentené, ha az oroszok nem vetnek be tömegpusztító fegyvereket). Nem beszélnek róla az ukránok, de lehet, hogy a városi ostromokban is lehet kompromissumkészség a jövőben, mivel Donyeck, Luhanszk, Mariupol ostroma is egy elhúzódó háborúban iszonyú sok katona és civil halálával járna és utána csak romhalmazt uralna Ukrajna, nem feltétlen éri meg érte háborúzni. Nagy vérontás, humanitárius válság esetén a nyugati közvélemény és politikai vezetés is lehet, hogy háborúellenessé válna (lásd például Gáza ostroma).