A háborús héják, Putyin és Zelenszkij után lehet tér a kompromisszumra, tárgyalásra a háborúban? Vagy a mostani vezetők politikája is változhat, elkezdhetik figyelembe venni a realitásokat?
Közvéleménykutatások szerint az oroszok és az ukránok egyre kevésbé akarják ezt a háborút.
Az oroszok körében csak 30% ragaszkodika a háborúhoz, 45% egyértelműen tűzszünetet akar és 20% számára is elfogadható lehet egy tűzszünet. Később akár béketárgyalások is kezdődhetnek a vitatott területekről. Az oroszok többsége nem ragaszkodik az annexióhoz, lemondhatnak területekről is. Az oroszok többsége szerint elfogadható lenne egy semleges státusz, független államiság, ütközőállam szerep a szakadár korábban ukrajnai területeknek (mint például ahogy a NATO is rendezi Koszovó kérdését, ami se nem Szerbia, se nem Albánia része a terv szerint). Valószínűleg az ukrán többségű Herszon, Haporizsje kérdésében is engeékenyebb lenne az orosz közvélemény, mint a Donbasz kérdésében, talán még visszakerülhet egyszer. A Donbasz semmiképpen nem kerülhet Kijev uralma alá, ebben társadalmi konszenzus van, de a helyi lakosok többsége elfogadhatónak tartana valamilyen széleskörű autonómiát Ukrajnán belül (itt talán példa lehetne Hongkong, amit a britek visszadtak Kínának, cserébe Kína speciális státuszt adott).
A Krím egyértelműen Oroszország része, ebben a nyugatbarát ellenzék (pl. Zelenszkij) is egyetért.
Ukrajnában is kezd megjelenni a fásultság az idei kudarcok után. Tavaly még 70% volt a háború támogatottsága, most már csak 60% akarja a harcokat. 35% már inkább tűzszünetet, tárgyalásokat szeretne Oroszorországgal. A következő pár évben lehet, hogy Ukrajnában is 50% alá csökken a háborúpártiság. Abban konszenzus van, hogy valahogy szeretnék visszakapni a 2014 óta elvesztett területeket, de lehet, hogy ott is lehet tér a kompromisszumra. Már vezető ukrán tisztviselők is utalnak rá, hogy ha sikerül az áttörés, harcokkal visszafoglalják Herszont, Zaporizzsját, után a Krímről lehetnek tárgyalások, nem feltétlen ragaszkodnak a félsziget ostromához (mivel szakértők szerint a terület teljes elfoglalása akkor is 200 ezer ukrán katona elvesztését jelentené, ha az oroszok nem vetnek be tömegpusztító fegyvereket). Nem beszélnek róla az ukránok, de lehet, hogy a városi ostromokban is lehet kompromissumkészség a jövőben, mivel Donyeck, Luhanszk, Mariupol ostroma is egy elhúzódó háborúban iszonyú sok katona és civil halálával járna és utána csak romhalmazt uralna Ukrajna, nem feltétlen éri meg érte háborúzni. Nagy vérontás, humanitárius válság esetén a nyugati közvélemény és politikai vezetés is lehet, hogy háborúellenessé válna (lásd például Gáza ostroma).
Putyin 2030-ig biztos, hogy marad.
Ha Donald Trump megnyeri a választásokat, akkor a háborúnak vége.
A háború első napján is ugyanígy meg lehetett volna egyezni, meg azt is el lehetett volna érni, hogy ne is legyen háború.
A háttérben vannak gazdasági érdekek és azok döntöttek. Reménykedhetünk, hogy akiknek érdeke volt ezt a háborút kirobbantani (ez nem Putyin volt) azoknak most már teljesült az elvárása és megszerezték Ukrajnában amit meg akartak szerezni, a fegyvergyártóknak azt a bevételt, megrendelés nagyságot amit el akartak érni - akkor majd engedik az ukránoknak hogy megkössék azt a megállapodást az oroszokkal amit megköthettek volna a háború nélkül is.
Ha még úgy látják, hogy tudnak pénzt kicsikarni az ukrán háborúból, akkor még nem lesz vége.
Elég hosszan írtad, csak éppen nem felel meg a valóságnak.
Ha az oroszok véget akarnának vetni a háborúnak, akkor egyszerűen hazatakarodnak Ukrajnából és ennyi. De ugye erre nem hajlandóak...
Ukrajnában ellenben senki nem akar háborúzni -de ez nem rajtuk múlik; nem d{nthetnek az oroszok helyett...
"ebben a nyugatbarát ellenzék (pl. Zelenszkij) is egyetért."
Navalnijra gondoltam.
#3
Oroszország és Ukrajna a hadviselő fél, nekik kell dönteni. Nyilván mindkét fél pozitív hozzáállására is szükség van egy tűzszünet, béketárgyalás létrejöttére és kompromisszumokra, engedményekre is szükség lehet (jelenleg még Oroszország és Ukrajna is inkább a követeléseit, sérelmeit hangoztatja).
A Nyugatnak is döntő szerepe van a háborúban, mivel ők (elsősroban az USA) adják a pénzt, fegyvereket, hírszerzési forrásokat, haditerveket, kiképzést az ukránoknak és a háború kirobbantása előtt is Moszkva elsősorban Washingtonnal próbált meg tárgyalni, rendezni a vetélkedést. De az nem igaz, hogy az Egyesült Álamok akarta ezt a háborút, az ő érdekük annak fenntartása. Az USA végig próbálta elrettenteni Moszkvát a háborútól, de ez nem sikerült (talán a fenyegetőzés mellett engedmények is kellettek volna). De a háborúban is Amerika csak olyan mennyiségű, minőségű fegyvert ad Ukrajnának, hogy képesek legyenek megvédeni magukat, annyit nem segít, hogy az ukránok képesek legyenek döntő vereséget mérni Oroszországra és elérhessék Putyin kapitulációját. Még azt sem engedik, hogy az ukránok Oroszország nemzetközileg elismert területeit, a hátországot bombázzák a NATO fegyvereivel. Sok amerikai stratégiai elemző azt is látja, hogy az USA érdekeivel ellentétes, hogy Oroszországot teljesen elszigetelik a Nyugattól és Kína alá rendelik. Az EU-ban is vannak vezetők, akik úgy látják nem éri meg teljesen szakítani Oroszországgal.
Oroszország is belátja majd, hogy túlértékelte saját szerepét, erejét. Ukrajna soha többé nem lesz orosz befolyási övezet, ráadásul Oroszország befolyása a Kaukázusban, Közép-Ázsiában is szorul vissza az EU, Törökország, Kína befolyásának növekedésével.
Oroszország gyönge arra, hogy egyenrangú félként szerepelhessen az USA-val, NATO-val, vagy akár ő diktálhassa a feltételeket a kapcsolatokban, de arra meg túl erős, hogy Nyugaton semmibe vegyék, megpróbálják félresöpörni a nemzetközi politikában. Egyszer majd újra kell indítani a párbeszédet és kompromisszumokra lehet szükség.
@5: ez kb. annyira fedi a valóságot, mint ha azt mondod, hogy egy rablást ketten követnek el: a rabló és az áldozata...
Nyilván a háborút csak az agresszor képes befejezni, nem az áldozat.
#6 Akkor már inkább egy bunyó, verekedés lenne a jó példa.
A háború két félen múlik. Nyilván az agresszor ország az, aki elsősorban hibás, bűnös, de mindig valami kiváltó oka van az agressziónak, inváziónak, a másik fél is hozzájárult ahhoz a politikájával, viselkedésével. Nem csak valami véletlen balszerencse folytán döntött úgy az USA a korábbi évtizedekben, hogy jogtalanul megtámadja, lerohanja Dominikát, Grenadát, Panamát, Szerbiát, Afganisztánt, Irakot vagy pedig a Szovjetunió/Oroszország Csehszlovákiát, Grúziát, most Ukrajnát. Mindegyiknek megvoltak az előzményei, ami elvezetett a háborúhoz.
@7: a verekedés is ugyanez az eset. Aki megtámadja a másikat, az abba tudja hagyni. Az áldozat nem. Ha Ukrajna abbahagyná a védekezést, attól még az orkokat ugyanúgy ott enné a rosseb Ukrajnában, nem tűnnének el az országból.
Ellenben ha a ruszkik hazatakarodnak, akkor nem lesz, aki háborúzzon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!