Herdálás volt odaadni azt a száz T-72-est?

Azokban az időkben máshogy nézett ki a térkép. Fehéroroszországból vettük, ami Szovjet föld volt, ők pedig Nizhny Tagil-ban gyártották a tankot, szóval lehet sima szovjet vasat vettünk. Ami nekünk volt előtte, azok európaiak voltak, tehát az export változatok, mert csak azokat engedték gyártani Európában. De itt is országok között eltérők voltak a tankok, főleg páncélzat terén, mert sokan alakítgattak rajta, hogy erősebb legyen, vagy ha picit vékonyabb volt a páncél, akkor egy két acéllappal megtoldották... Ki tudja mi volt akkor, melyik milyen változat volt, talán azok tudják csak, akik vezették is azokat a gépeket.

Modernizálni persze kellett volna, de minden tankot kell előbb utóbb, főleg ha évtizedekre vannak tervezve.

Kürasszír, mit értesz butított T-72-es alatt ?

A T-72-es Urál, a T-72A, és a T-72M1 azok jó gépek, modernizációra érdemesek.

A T-72B, az a hülyeség, a tornyát leszámítva az egy tényleges visszabutítás.

Azonban én nem herdáltam volna el azokat, BMR-3M Vepr alapnak jó lenne:

[link]

Legjobb lesz, ha számba veszem a harckocsik felépítését. A teknőfronttal számolok, mert oda esik a legtöbb találat.

A T-72-es Urál teknőfrontja az 80 - 105 - 20-as felépítésű (acél, textolit, acél), 205 mm a fizikális vastagsága, 68°-on döntve

A T-72A teknőfrontja az 60 - 105 - 50-as felépítésű (acél, textolit, acél), 215 mm a fizikális vastagsága, 68°-on döntve

[link]

[link]

A T-72B-nek kétféle teknőpáncélzata van:

- 60 + 10 + 10 + 20 + 20 + 50 mm lemezek, homogén acéllemezek, 5 milis légrésekkel, nincs bennük kompozit

[link]

[link]

- 60mm acél + 35mm NERA +60mm acél+10mm sugárzás elnyelő anyag + 60mm acél, 225 mm a fizikális vastagsága

Nem változtattak a 68°-os döntésen.

A textolitos T-72-es / T-72A/M1 a teljesértékű modell, az jó védelemmel bír az alapmodellű kumulatív lőszerek ellen, és modernizációra érdemes.

A vékony, homogén acéllemezes, légréses, kompozitok nélküli T-72B a visszabutítás.

A NERA-s T-72B az nagyon ritka.

A csehek által gyártott T-72M1-esek azok képesek volt 3 + 5 találatot elviselni a nyíllövedékekből, mielőtt megadta magát a páncélzat, és a 9. lövés átütötte.

[link]

[link]

[link]

A cseh T-72M1 annyiban különbözik az orosz T-72A-tól, hogy a cseh az csak egy 16 milis acéllapot kapott pluszba, pótpáncélzatnak, addig az orosz az 30 miliset. De a cseh példányokat szabályosan, tisztességesen letárolták, addig az oroszt meg a szabad ég alatt hagyták tönkremenni, hogy a motortérből is bokor nőtt, csúnyán hangzik, de ez az ukrajnai háború kényszerselejtezéssel is felér. Csak azt háború nélkül is meg lehetett volna csinálni.

Ha én dönthetnék, megtartanám ezeket, és elsőnek azt kérdeznem meg:

Elégséges-e a - 6 km/h-s hátratolatási sebesség, vagy jó lenne 31 km/h is belőle ?

Azután a következőket kellene csinálni vele:

- az öntött serpenyő tornyot kidobni, helyette hegesztett, szögletes torony, reflektív lapos páncélzattal

[link]

- autotöltő tunningolása, hogy legalább a 3BM-42-es Mangó nyíllövedéket fogadhassa

- minden létező műszerezettséggel telepakolni

[link]

- Aréna APS

[link]

- Nyizs / Nozs / Duplet ERA kazetta

és meg is lennénk.

Kürasszír, én azért a Leopárd 2-estől nem lennék elájulva.

A Leopárd 2A0 - A4-es védettsége az első generációs, monoblokk, közönséges acél ötvözetű 115 milis nyíllövedéke ellen szólt, 1,000 méter környékéig, a 125 milis nyíllövedék távolságfüggetlenül átütötte volna.

A Leopárd 2A5-ösnél cserélték a páncélbetéteket, és kapta az a éket, az a feladata, hogy destabilizálja, erodálja a nyíllövedéket, és a maradék nekicsapódva a toronynak ripityára törjön.

A Leó 2A5-östől kezdődők a 125-ösök ellen védettek.

A Leó 2A6-osnál az L44-es hosszúságú löveget lecserélték L55-ösre, és a zárszerkezet üzemi nyomását is növelték.

A Leó 2A6 és az A7 között pedig nincs nagyságrendi technológiai ugrás, vagy erről mi a véleményed ?

Lőszermennyiségileg a T-72-es az jobb. A T-72-es az 22 lőszert hordoz a forgó lőszertárolójában.

A Leopárd 2-es meg 16-ot a torony hátulsó részében.

A Leó 2-es kb. lő 10-et, kritikusan alacsonyra bezuhan a készlete, és akkor mit lehet csinálni ?

Ha ténylegesen jó harckocsit akarunk keresni Nyugatról, az a Leclerc lesz, az is 22 db készenléti lőszerrel bír.

A XXI. században a nagy harckocsi-összecsapások időszaka lejárt. Az elmúlt időszak konfliktusaiban (ezt látjuk Ukrajnában is) alig fordul elő harckocsi-harckocsi harcérintkezés. A veszteségek 99%-át aknák, kézi páncéltörő eszközök, tüzérségi- és légicsapások okozzák (légicsapás alá értve a drónokkal végrehajtott támadásokat is).

Ennél fogva nincs túl sok relevanciája azt nézni melyik harckocsi milyen távolságból tudja leküzdeni a másikat. Sokkal inkább tűztámogatásra használják a harckocsikat. Eme tételből kiindulva a T-72-est nagyon jól fel lehet "pimpelni", s egy igen magas harcértékű eszköz hozható ki belőle.

Ami meg ama magyar készletet illeti... mikor átadtuk már igencsak leromlott állapotban voltak. A 200x harckocsiból jó ha 20 üzemképes volt, a többi ott rohadt szét a laktanyák udvarán. Rengeteg pénzbe kerülne a "felpimpelése" is, teljesen új elektronika, tűzvezető, kommunikációs rendszer, páncélzati kiegészítők, szenzorok stb. + a generálfelújítás. A honvédségnek anno nem volt erre pénze.

Az viszont tény, hogy szerintem is elkótyavetyéltük, ingyé' odaadtuk miközben azért képviselt értéket, el lehetett volna sütni akkori állapotában is a világpiacon a kismillió konfliktusban érdekelt feleknek ahova az akkori állapotában is (üzemképes állapotba hozása után) tökéletesen megfelelt volna.

# 18

A kézi páncéltörő eszközök ellen is fizikális védettség, alappáncélzat, pótpáncélzat, és aktív védelem kell.

Tüzérségi csapás ellen meg az a megoldás, ha nem eszetlenül, a vak világba előre küldjük be.

Drónok ellen meg csapatlégvédelem, mint a Silka ...

Még az is probléma, hogy nem a Honvédség a szegényes, hanem olyan beruházások is vannak, amiknek az ég világon semmi értelmük, és azt ha csak harmadolva beosztva is nézzük, akkor is jutott volna a seregnek ...

#19 igen ez az ellenszere, de ettől még ezen eszközök igen szépen szedik az áldozataikat az ukrán háborúban is a "nyugati" és keleti harckocsik közül egyaránt.

A tüzérség már a felvonulási területen képes támadni a harckocsikat, csapatösszevonásokat még a támadás megindítása előtt.