Kezdőoldal » Politika » Hadsereg, hadvezetés » Lengyelország, Szerbia,...

Lengyelország, Szerbia, Ukrajna, Örményország helyesen tették vagy hibáztak azzal, hogy nem engedtek az erősebb hatalmak követeléseinek, fenyegetésének, inkább vállalták a háborút, harcot?

Figyelt kérdés

- 1939-ben Lengyelország nem engedett Németország azon követeléseinek, hogy adják át Danzig (mai Gdansk) városát és egy korridort Németországnak. Aztán Németország brutális inváziót indított, melyhez két hét múlva a Szovjetunió is csatlakozott.

- 1999-ben Szerbia nem engedett az USA, NATO azon követelésének, hogy vonuljon ki Koszovóból, adja át a terület igazgatását a NATO-nak, egész Szerbiában szabad felvonulást, jogi mentességet kaphassanak és Koszovó népszavazáson dönthessen a jövőbeni státuszáról. Válaszul 76 napig tartó bombázási kampány indult Szerbia ellen, nagyrészt lerombolva az ország iparát, kritikus infrastruktúráját.

- 2014 után Ukrajna került nehéz helyzetbe. Oroszország folyamatosan nyomást gyakorolt Ukrajnára, hogy ismerjék el a krími népszavazás eredményét, a terület elcsatolását, hagyjon fel a NATO csatlakozási szándékkal és hajtsa végre a minszki egyezményt, a Donbasz kapjon autonómiát Ukrajnában. Aztán 2022-ben Putyin nagyszabású inváziót rendelt el Ukrajna ellen és a háború még manapság is tart, hatalmas a pusztítás, rengeteg a halott mindkét oldalon.

- Örményország a '90-es évek elején szakította el az örmények lakta Hegyi-Karabahot Azerbajdzsántól. Azerbajdzsán ezt sosem fogadta el, mindig is a terület visszavétele volt a cél. A regionális nagyhatalom Törökország is fontos szövetséges volt. A két ország a '90-es évek óta felőlük blokád alatt tartotta Örményországot és erősen fegyverkeztek, készültek az Örményország elleni háborúra, de Örményország semmilyen kompromisszumra nem volt hajlandó a vitatott területekről. Aztán 2020-ban a 46 napos háborúban vereséget szenvedtek, idén az egynapos háborúban a maradék örmény erők is letették a fegyvert és Hegyi-Karabah megszűnik létezni, az örmények eltűntek.



2023. okt. 8. 14:25
A kérdező szavazást indított:
Helyesen tették, ez volt a jó stratégia.
Helyesen tették, ezt kívánta a haza, a becsület, bár nem volt jó stratégia.
Rossz döntés volt, a háború elkerülésére kellett volna törekedni, akár engedmények árán is.
Rossz döntés volt, de nem a háború vállalása miatt, hanem mert a háború megvívása során történtek hibás döntések, illetve a szövetségesek hibáztak.
Is-is.
Nem tudom.
8 szavazat
 1/7 anonim ***** válasza:
16%
Szerintem rosszul, ha reménytelen a harc, értelmetlen feláldozni sok emberéletet.
2023. okt. 8. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%

Ahhoz, hogy a helyes/hibás döntést megítélhessük, szükséges előbb egy szabályrendszer és mérték a döntés megítéléséhez. Ilyen nem létezik.

Mindezeken túl, jellemzően az egy valaki követel valamit a másiktól, és ha a másik ennek nem tesz eleget, akkor mindig az erősebbnek lesz igaza. Így szól a termésszettörvény, amit ember megváltoztatni nem tud, és az ember a természet része. Amiről szó lehet, az az, hogy az ember gondolkodó lény, ezért időlegesen elérheti a természettörvény érvényesülésének felfüggesztését.

És ezért van az, hogy amberek szövetségeket kötnek, az értelmesebb része pedig elítéli az erő alkalmazását, és - gondolkodó lényekről lévén szó - a megegyezést javasolja. Hosszú távon nincs hasznosabb megoldás.

2023. okt. 8. 14:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 kürasszír ***** válasza:
100%

Kedves kérdező!


Németország és a Szovjetunió előre megegyezett Lengyelország közös megtámadásáról és felosztásáról.


Ha a lengyelek engednek a német ultimátumnak, a németek később mindenképpen megtámadták volna Lengyelországot.


Korábban Hiter "csak" a Szudéta-vidéket kérte Csehszlovákiától, aztán rövidesen mégis megszállta az országot. Hitler célja ugyanis eleve Csehszlovákia megsemmisítése volt.


Ahogy Lengyelországot is mindenképpen megszállta volna Hitler, hiszen kellett a területe a Szovjetunió elleni katonai felvonuláshoz.

2023. okt. 9. 09:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
81%

Aki ki sem áll magáért, azt hosszú távon úgyis begyalulják.


Ha egy ország létét veszélyezteti a tamadas, mint pl. Ukrajna esetében, a fegyveres ellenállás a kisebbik rossz. A behódolás annál is károsabb ugyanis.

2023. okt. 9. 20:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
100%

A mi lett volna nem egy tudományos hozzáállás.

Mert nem tudni.

Azonban ne felejtsük el hogy utólag az ember hajlamos megmagyarázni a hibáit és azt pozitívumként vagy elkerülhetetlenként beállítani

Vegyük Lengyelországot.Lengyelország ha nem harcol akkor egyszerüen átgázolnak rajta a németek és szovjetek néhány,minimális áldozat árán és kész.A végeredményen nem változtat semmit,mert a háború végén a lengyelek ill a szövetségesek ugyanazt az eredményt hozták volna.

Tehát ilyen értelemben felesleges volt Katyn is,meg a többi áldozat is.

Viszont az utókornak kell valami megnyugtató.Hogy az áldozatok nem voltak hiábavalók és ezt,vagy azt kellett tenni.

Persze ez nem igaz,de legalább valami megnyugvást kínál.

Ukrajna esetében is ez kell figyelembe venni.Ezer számra hullanak éshát nemigazán lenne elfogadható egy olyan magyarázat,hogy felesleges volt.

Figyeld meg ha egyszer vége lesz a háborúnak ebből egy picit sem fognak engedni.A narratíva mindig az lesz,hogy Pont annyian halnak meg,ami feltétlen szükséges volt!!Annyi áldozat lesz,amennyi kellett hogy legyen!

Józan ésszel pedig belátható,hogy lehetett volna kevesebb áldozat is!Illetve lehetett volna másként cselekedni hogy ne 10x haljon meg,hanem csak 7x ugyanolyan eredmények mellett!De ezt senki se fogja mondani és beismerni sem!!

2023. okt. 11. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
100%

Lehet hipotéziseket felállítani, de a történelmi tapasztalat mégiscsak az, hogy azok a népek, akik meg sem próbáltak ellenallni a hódítóknak, azok mint népek, eltűntek vagy marginalizálódtak.


Nyilván vannak esetek, amikor utóbb lehet okoskodni az ellenállás hiábavalosagarol, de előre ezt sosem lehet bizonyosan tudni így az ilyen okoskodásnak sok alja nincs.

2023. okt. 11. 17:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

#6


A lengyeleket, szerbeket, ukránokat, örményeket nem az eltűnés, országuk megsemmisülése fenyegette, inkább az, hogy az országuk kisebb lesz és kisebb-nagyobb mértékben elveszítik szuverenitásukat. Ez is rossz persze, ezért érthető, hogy a népakarat, a többség úgy vélte fel kell vállalni a háborút és a politikai vezetők is így cselekedtek.


Valóban van olyan is, hogy egy nép, ország a megmaradásért kénytelen harcolni, akkor utólag sem merülhet fel ilyen kérdés, mint amit fentebb megfogalmaztam (például a megalakuló Izrael harca az arab országok ellen 1948-ban).

2023. okt. 11. 21:46

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!