Ciprusnak, Grúziának, Szerbiának, Ukrajnának, Szíriának végül le kell majd mondani az elszakított területekről? Miért húzzák ezt olyan sokáig ahelyett, hogy szembenéznének a realitásokkal? Nem lenn jobb a megbékélés?

Ukrajna esetében bonyolítja a helyzetet, hogy még folyik a háború, nincsenek kialakult határok, tűzszüneti vonalak, nem lehet tudni, hogy mely területekről kellene lemondani.

De például Szíriában és Cipruson már régóta egyértelmű, hogy mely területeket szállta meg, szakította el Izrael, illetve Törökország. Onnan már nagyrészt el is űzték az arabokat, illetve a görögöket és betelepítették zsidókkal, törökökkel, így az etnikai összetétel, az új népesség önrendelkezési, önigazgatási szándéka is újfajta realitást hozott létre, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a jövőben.

Szerbiában Koszovónak, Grúziában Abháziának és Dél-Oszétiának viszont teljesen egyértelmű határai vannak már legalább hetven éve és ezek a határok teljesen egybeesnek az adminisztrációs elkülönüléssel is. Könnyen le lehetne rendezni a hivatalos, végleges szétválást.