Van még egyáltalán valami értelme méregdrága tankokat alkalmazni a mai modern harctereken?

Terület biztosításra megfelelő légi- és élőerő fedezettel tökéletes.

Pénzigényes megoldás, de ha ki tudnak állítani szakasz szinten működő drónokból szervezett csapatlégvédelmet, akkor félelmetes munkát végezhet akár egy szakasz is - helyén kezelve az esélyeket.

A drónokat jól kell megválogatni, - nem egyoldalúan felhasználhatóakban kell gondolkodni. Harcászati szinten mire lehet szüksége egy harcoló alakulatnak?

Vizuális adatokra, rádióelektronikai harcra, adatok védett csatornákon továbbítására, (rádió)diverzió elleni védelemre, prioritásba helyezett élőerő megsemmisítésére, ön- és csapat légoltalomra, a szolgálat folyamatos fenntartására...

Igen, nagyon is van! Ettől még egyetlen harckocsi sem leküzdhetetlen. S nem véletlenül fektetnek akkora hangsúlyt a páncéltörő eszközökre. A legjobban védett, legerősebb, legnagyobb harcértékkel rendelkező szárazföldi harceszköz! Ahova a 120-125 mm-s löveg odapörköl ott nem sok marad. Rengeteg szerepkörben alkalmazható, közvetlen tűztámogatásra, tüzérségi csapásmérésre, célfelderítésre, -megjelölésre, felderítőként, védekezésben beásva stb. stb. stb.

A drónok tényleg megkeverik a dolgokat, de a drónok csak egyfajta speciális kicsi repülőgépek - a drónok sem elháríthatatlanok. A mostani háború pont arra világít rá, hogy felértékelődik a harctéri légvédelem, drónelhárító képesség.

Kedves kérdező!

Az előző kommentekben jókat írtak.

Pár kiegészítés:

1.) Háborút elődöntő, nagyszabású szárazföldi támadást tankok nélkül nem lehet indítani.

2.) A tank még mindig a legjobb túlélőképességű szárazföldi eszköz. A gyalogosok, tüzérek, egyéb, könnyebb páncélozott járművek sokkal sebezhetőbbek a tankoknál.

Még egy:

Sem Ukrajna, de még Oroszország sem volt képes a jelenlegi háborúban a tankot a legoptimálisabb szerepkörében, azaz több száz tankból álló, hatalmas, gyalogság, tüzérség és légierő által támogatott, összfegyvernemi, mélységi páncélos csapásmérő kötelékben alkalmazni.

Mind az ukránok, mind az oroszok szétforgácsolják a tankjaikat relatíve kis méretű és erejű kötelékekre. Vagyis a páncélos hadviselés alaptörvényét szegik meg, azt, hogy a tankokat koncentrálni kell. Ennek oka, hogy nyilvánvalóan sem az ukrán, sem az orosz harckocsizók és tisztjeik nincsenek kiképezve a nagy páncélos csapásmérő kötelékekben való összfegyvernemi harcra.

#6 az Ukrajnai háború pont azt (is) mutatta meg, hogy a XX. századi, páncélos ékek által vezetett nagyméretű átkaroló manőverekre alapozott "mozgóháborúk" korának leáldozott. Az orosz kudarc egyik oka pont az volt, hogy erre voltak berendezkedve.

Ettől a harckocsik még elengedhetetlenek jelenleg a harcmezőkön, de már jóval szofisztikált, átalakult harceljárások keretében történő alkalmazási formákban.

# 7

Bocs, de nem igaz, amit írsz.

Az ukrajnai háború csak azt bizonyította be, hogy mozgóháborús páncélosékekre alapuló, összfegyvernemi hadviselésre az orosz hadsereg teljesen alkalmatlan. Ahogy az ukrán is.

Az oroszok hány nagyszabású, páncélos ékekkel végrehajtott, mélységi, a tankok, a gyalogság, tüzérség és a légierő kombinált, egymást támogató, összfegyvernemi hadviselésére épülő offenzívát hajtottak végre?

EGYET SEM.

HOPPÁ.

Az oroszok 2022 februárjában a közutakon vonuló harckocsioszlopokkal támadtak, pont mint 1956-ban Magyarországon. Nem volt se megfelelő tüzérségi, se gyalogsági, se légi támogatásuk, azaz teljesen hiányzott az összfegyvernemiség. A harckocsioszlopok nem bontakoztak szét a terepen, hanem a közutakon, oszlopokban vonultak, fedezetlen szárnyakkal, minimális légi támogatással. Ráadásul alapvetően városi harcokba bonyolódtak, amelyekre a tankokat eleve nem szabadna bevetni.