Az egykori sorkatonák közül legtöbben miért büszkék arra, hogy a másikat szívathatták?

Voltam, volt szivatás, de főleg az alacsony képzettségű emberek szívatták a náluk értelmesebbeket.

Ettől senki sem lett/lesz több sem a civil életben sem a katonaság alatt.

"Hol, nálunk? És ezt le bírtad írni röhögés nélkül? Igaz, a "papír" bármit eltűr...

A katonai ügyészséggel való fenyegetőzésed sem értem, a jelzőidet meg tartsd meg magadnak. Amúgy értetted a kérdést?"

Lehet egyes nem akkor volt katona mint apu, erre nem gondoltál?

Apu mesélt valamit, amit egyes a 2000-es mondjuk évek elején már másképp élhetett meg.

Én nem voltam, de lesoroztak, mert elkeveredett az iskolai igazolás, így sorozás után x időn belül be kellett küldenem, hogy még ne vigyenek.

Rendesen fostam tőle az alapján amitket az 5-10 évvel idősebbek meséltek, hogy mekkora tajparasztok voltak a sorozótisztek.

Egy kellemes csalódás volt, egy higgadt, tök normális emberhez kerültem, aki közölte, hogy hát ha meglesz az iskolám ezzel mehetek tiszképzőre, de ha kiesnék, akkor meg az előképzettségem apaján mehetnék a repülősökhöz technikai szolgálatra, ami ráadásul csak 50 km "ugye ez jó lesz?". Ezen a kérdésen döbbentem le a legjobban a korábbi sztorik alapján (ordító bunkó alkesz tisztekről és szivatásról, és szándékosan több 100 km-re való helyezésről.).

#12 mondjuk a beteg állatozást rád én sem értem. De a többiben akár igaza is lehet, ha arragondolt, hogy a szivatók (mint beteg állatok) bíróságra kerültek.

A 2000-es évek felé mindenhol enyhülés volt.

Én 90 körül pl. koleszos voltam, minket már nem szivattak, mint a korábbiakat(nem is kicsit).

Az utánnunk jövéknél meg már kirúgés is járt szivatásért.

"Remélem megdöglöttek valamennyien."

Nem értem a sérülésed. Még annak a koleszigazgatónak sem kívánok ilyet, aki megpróbál egy gyerekcsiny miatt ellehetetleníteni, és kizáratni végleg mindenféle középiskolából.

Mára még köszönetet is mondanék neki, mert bár akkor én is hasonlókat kívántam volna neki, most 30 évvel később látom, hogy mivel onnan felálltam, utána minden sokkal élesebb helyeztben sikerült felállni, és továbblépni.

Mi benned ez a gyűlölet?

" meg utólag hálásnak lenni"

Most a katonai szivatástól elvonatkoztatva.

Az az ember (kolesztanár) túllőtt a célon, de én is egy féktelen gyerek voltam. Ha akkor az a dolog nem jön, lehet elvégzem valahogy a középiskolát, és valahol középszerű besavanyodott munkás vagyok, aki szétitta az egyát 40 éves korára.

Ellenben akkor felálltam, kaptam egy lehetőséget, amit fogcsikorgatva végigcsináltam, aztán elmentem főiskolára, utána külföldre technikusnak, ahol szintén megpróbáltak eltaposni, de felálltam és csak sikerült felállni lerázni magam, és középvezetői szintet elérni technikai területen.

Ha akkor az az ember nem próbál meg kicsinálni ilyen köcsög módon, már az első akadálynál padlón maraadok, és sírdogálok, ahogy sokan teszik.

Ismertem ilyet személyesen is, Isten nyugosztalja. 40 éves kora után csak sírdogált otthon, hogy elhagyta a felesége, és az volt alegnagyobb gondja, hogy ő csak 38-ig tervezte, és most 40 fölött ott van és nem tud mit kezdeni magával.