Mennyire érte váratlanul a lengyeleket anno a német támadás 1939 szeptember 1.-jén?

Számítottak rá, de amire nem számítottak: a XX. századi modern hadviselésre, arra hogy az oroszok majd hátba támadják őket, illetve hogy az angolok-franciák nem szállnak be azonnal a "buliba". Leginkább ezen csúszott el a dolog. A németek nyugati arcvonalát összesen 8 db hadosztály védte, ami aligha tudott volna ellenállni egy összehangolt francia-angol támadásnak ha időben lépnek. E helyett semmit sem csináltak (nem véletlenül hívták "furcsa háborúnak"), csak a politikai üzengetés ment, meg néhány tessék-lássék próbálkozás. Apró színes: a fall gelb megindításáig a francia haderő több katonát veszített balesetekben mint harctevékenység közben.

Ehhez már csak hab volt a tortán a lengyel katonai vezérkar teljes inkompetenciája. Azt gondolták a németeknek több hét kell majd a felfejlődéshez (ami idő alatt ők is mozgósítani tudnak) s majd egy I. Vh-s lövészárok-háborúban kivárják kényelmesen amíg nyugatról támadás indul. A természetes akadályok nélküli több száz km hosszú teljes német-lengyel határvonalat tartani akarták "vonalban", bármiféle komolyabban előre kiépített védelmi állásrendszer nélkül. Kétségbeesetten próbálták "kihúzgálni" a bekerített csapatokat a folyamatosan záruló német zsákokból és újabb és újabb védelmi vonalakat felépíteni. Totálisan elégtelen volt a légierő teljesítménye is, mintha még abban is az I. Vh-ban éltek volna. Bármiféle komolyabb légvédelem, széttagozódás, légvédelmi rendszer nélkül a határvonal közelébe tolták a meglévő csekély mennyiségű, elavult típusokból álló lengyel légierőt amin céllövöldét rendeztek a németek az első pár napban.

# 1

A németek 35 nap alatt befejezték a lengyelországi hadjáratot.

Az 5 000 000 fős hadilétszamú francia hadsereg mozgósítása és felvonulása a német határra jóval több, mint 35 napig tartott.

A francia hadvezetés azzal számolt, hogy a lengyel hadsereg minimum 2-3 hónapig egyedül is ki tud tartani a német főerők ellen. Ezt arra alapozták, hogy a németek 2 000 000 katonával támadtak, így nem volt még a gyors győzelemhez szükségesnek tartott minimum háromszoros német túlerő az 1 000 000 fős védekező lengyel hadsereg ellen.

A francia hadvezetés ugyanis az I. világháborús tapasztalataiból indult ki, ezek alapján tervezett.

#2 igen, de a mozgósítás után SEM csináltak érdemben semmit a franciák-angolok, csak ücsörögtek a Maginot vonalban. Nem nagyon akaródzott nekik támadni. Ama 35 nap alatt is elindulhattak volna mivel a német hds. szinte letolt gatyával állt nyugaton. S a 35 nap alatt amíg lerohanták a lengyeleket kb. 0.0 érdemi segítséget küldtek. Semmilyen érdemleges hadfelszerelést nem küldtek, pedig égető szüksége lett volna rá a lengyeleknek.

Ettől még tény ami tény, a lenyel (és bő fél év múlva a francia) hadvezetés kritikán aluli teljesítményt nyújtott (a német meg kimagaslót).

# 3

Franciaország hogyan küldhetett volna hadfelszerelést a lengyeleknek?

Ja, sehogy, mert semmiféle közvetlen szárazföldi, vagy tengeri szabad összeköttetése sem volt Lengyelországgal.

A francia hadvezetés védekező háborúra készült, mely során előbb teljesen kivérezteti Németországot a Maginot-vonalra támaszkodó francia védelem. Közben kihasználva a masszív brit-francia gazdasági erőfölényt, olyan katonai túlerőt hoztak volna létre 2 éven belül, hogy egy meginduló brit-francia offenzívával szétzúzzák a német hadsereget és megnyerjék a háborút.

A kalkuláció mögött az állt, hogy a brit és a francia gazdaság és ipar együtt sokkal erősebb volt, mint a német.

1938-ban a Brit Birodalom GDP-je 684 milliárd dollár, Franciaországé 235 milliárd dollár, még Németországé csak 351 milliárd dollár volt.

A britek és a franciák azt az elvet vallották, hogy a háborút végső soron a gazdasági erő dönti el (ez általában igaz), a brit-francia GDP pedig együtt 919 milliárd dollár volt 1938-ban, Németország 351 milliárdjával szemben. Tehát azt gondolták, az idő nekik dolgozik, nem a németeknek.

#4 tengeri úton tudták volna eljuttatni. Az angol flotta biztosítása alatt célba tudták volna juttatni a küldeményeket, de fel sem merült bennük ilyen opció megvizsgálása.

"olyan katonai túlerőt hoztak volna létre 2 éven belül..." na látod itt van/volt a bibi! Eszük ágában sem volt effektív semmiféle támadó hadműveltet indítani, hagyták hogy a lengyeleket felkoncolják. Megígérték a nagy-nagy segítséget, de valójában pontosan tudták egy puskalövést se nagyon fognak tenni.

# 5

Nem igaz.

Tengeri úton nem lehetett utánpótlást juttatni Lengyelországba, mert a dán szorosok közül az Øresund legkisebb szélessége 4 km, a Kis-Bælt legkisebb szélessége 600 méter, és a Nagy-Bælt lekisebb szélessége is csak 16 km.

Így ezeket pillanatok alatt el lehetett aknásítani és tengeralattjárókkal, torpedónaszádokkal, torpedóvető gyorsnaszádokkal és légierővel lezárni.

Pontosan ezért sohasem hatolt be ezen szorosokon át brit felszíni hadihajó sem az I. sem a II. világháborúban a Belti-tengerre.

# 5

Balti-tengerre. Bocs.

#8 nem támadtak volna akkor sem... még a Fall Gelb idején sem volt semmiféle valós offenzív terve a francia-angol erőknek.

Egyedül Norvégia ellen indítottak akciót, azt is csak azért mert a hírszerzés jelentette, hogy a németek megindultak és hamarabb akartak odaérni náluk.