Ha a náci Németország nem támadja meg 1939 szeptember 1.-én Lengyelországot kiprovokálva ezzel az angol-francia hadüzenetet (és a II. világháborút az európai hadszíntéren) akkor Hitlernek mennyi ideje maradt volna jobban felkészülnie a háborújára?

Ostoba kérdés én mondom lengyel származásúként..

Elsőnek sokkal humánusabb lett volna Kelet-Poroszorországból kitelepíteni a németeket, és a déli sáv ami egyébként lengyelek lakta volt, azt oda adni a lengyeleknek, litvánihoz a többit...

A másik ugyanilyen ostobaság volt, hogy Vilniust elfoglalták a lengyelek.

A harmadik pedig az, hogy pl jobb lett volna bosszúnélkül, népszavazással rendelkezni első világ háború után Wilsoni elvek mentén területekről...

Csoda hogy ennyi sikert elértek a háború első felében.

A Szovjetunió erejét nagyon benézte Hitler (vezérkarára nem hallgatott).

Amerika meg 1,5-szer nagyobb háborús erőfeszítésekre is képes lett volna (1944-ben is csak a GDP 41%-a ment rá a háborúra).

Másolom egyik korábbi hozzászólásomból:

“ Íme Hitler és Mannerheim (finn marsall és főparancsnok) 1942-es beszélgetése

(amit utána Sztálinnak megküldött, ennek köszönheti, hogy nem lett felelősségre vonva a háború után)

https://www.youtube.com/watch?v=TrZNMPRhrT8

Pl. ilyeneket mond Hitler a Szovjetunióról, érzelmektől nem teljesen összeszedetten:

14:45-től

H: "Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy ez az állam 35 ezer tankot tud csatába küldeni azt mondtam volna neki hogy elment az eszed."

M: 35 ezret?

H: Igen 35 ezer. Mostanáig 34 ezer tankot pusztítottunk el. Ha egy tábornokom azt mondta volna hogy egy állam 35 ezer tankot tud előállítani, akkor azt mondtam volna neki, hogy ön drága uram mindent duplán lát vagy tízszeresen, ez őrültség, magának látomásai vannak. Mi nem gondoltuk ezt lehetségesnek. Már mondtam önnek, hogy felfedeztünk egy gyárat Klámárovszkájában* , ami két évvel korábban még csak egy mezőgazdasági falu volt, el sem tudtuk képzelni hogy tank gyár lesz, ami első fázisban 30 ezer munkást foglalkoztatott, amikor teljesen kész lett 60 ezer munkást. Egyetlen egy tank gyár, amit elfoglaltunk, egy gigantikus gyár.

...

M: Akkor gondolja el, hogy nekik volt szabadon 20, majdnem 25 évük hogy felkészítsék magukat. És mindent fegyverkezésre fordítottak, csak fegyverekre!

H: Aahh (sóhajtozik Hitler), ahogy mondja. Korábban beszéltem erről az elnökével (Risto Ryti finn elnökkel). Erről nem volt korábban elképzelésem. Egyre jobban fáj a szívemnek, hogy ezt nem láttam előre. De a döntést nekem biztosan meg kellett hoznom, mert nem volt valójában más lehetőség.

*valójában Krámátorszkájá, Hitler eltévesztette a nevét"

S mire is akart volna felkészülni? A fél világnak nekiment, a nála élőerőben, ipari kapacitásokban, energiahordozókban és minden más fontos erőforrásokban sokkal erősebb országoknak, amik kis túlzással több harckocsit, repülőgépet tudtak volna gyártani mint a németek kerékpárt. 1000 évig szorgoskodhat egy hangyaboly akkor sem fogja legyőzni az elefántot.

S miért is akart felkészülni? Anglia, Franciaország, USA, Lengyelországnak esze ágában sem volt megtámadni a németeket, nem akartak háborút. Nem is voltak sem területi, sem más követeléseik. A SZU már fogósabb kérdés, de Sztálin nem ment volna neki egy komplett nyugati szövetségnek (márpedig ha ő támad először - Lengyelországon át - akkor összeálltak volna egy tömbbe ahogy tették a hidegháború alatt). Borzalmasan rossz politikai, stratégiai döntést hozott amikor elkezdte a II. Vh-t, túlfeszítette a húrt.

Egyébként se magánéleti, se történelmi szempontból nem érdemes gondolkodni a mi lett volna kérdéseken, én is gondolkodhatnék azon, hogy mi lett volna ha a lengyel nagymamám két idősebb testvére nem hal meg a háborús időszakban...

Meg mi lett volna ha nagymamám mondjuk a vele egykorú katonával köti össze az életét, aki háború után bombahatástalanítás közben meghalt... akkor nem én lennék... így értelmetlen... jelenben kell élni meg jövőben és klímaváltozás hatásait enyhíteni...

Elkerülhetetlen volt a háború. A náci vezérkar a totális összeomlás szélére vitte a német gazdaságot a MEFO-programmal. 1939-re ez a "rejtett államadósság" a GDP 170-a, más becslések szerint a 300%-a volt, amit a németek az elfoglalt területek kifosztásával tervezték orvosolni (ami eléggé rosszul sült el, ugyanis a németek nem nagyon kalkulálták bele a terveikbe azt az apró problémát, hogy egy háború során a vesztes ország a gazdasági kapacitásának a nagy részét bizony elveszíti, így jóval kevesebb elfoglalt gyárat, termőföldet, épületet, stb. lehet privatizálni és az ezekből befolyó bevételből a felhalmozódott adósságot visszafizetni).

A németek teljes gazdaságpolitikája erre épült: óriási pénzszórás, privatizációval fedezve, a stabil állami bevételek megnövelése nélkül. Aki elvégzett akár csak egy szemeszternyi közgázképzést, az tudja, hogy innen bizony csak az államcsőd felé vezet az út...

5. Miről beszélsz? Kelet-Poroszország 70-80%-ban németek által lakott volt. Az egy alap német terület volt, ahol már sok-sok évszázada németek éltek ott akkor. Lengyelek szinte sehol nem laktak a Balti-tenger partján egyáltalán, Danzig is teljesen német volt. A lengyeleknek nem kellett volna tengerpartot adni, hiszen nem éltek lengyelek a tengerpart mentén szinte. Az, hogy a lengyelek tengerpartot kaptak az 1. világháború után pont olyan őrület volt, mintha a magyarok tengerpartot követeltek volna, miközben ugye sehol nem él magyar népesség tengerpartok mentén.

[link]

[link]

Az 1. világháború után így is majdnem 1 millió német maradt az új Lengyelországban.

Nézd cdak meg bakfis:

[link] Ott éltek a Kashubok is, akik lojálisak voltak a lengyelekhez..

Ja és voltak az úgy nevezett Mazúriaiak, akikből külön népet csináltak a Német Császárság idején, kb úgy mind a ma létező macedónokból, akik betűre pontosan ugyanazt a nyelvet beszélik mint a mai Bolgárok... [link]

Ja és van még egy nagyon jó wikipedia szócikk arról, hogy hogyan németesítették el mai Alsó-Szilézia régiót is a németek... [link]