Miért üzemeltet egy csomó ország M48/M60-as Patton, és Leopárd 1-es harckocsikat, amikor ezek eléggé elavultak ?

A "make-work" az minden olyan állás, ami önmagában közvetlen gazdasági hasznot nem termel, sőt, kifejezetten és nyíltan veszteséges alapon működik, viszont van társadalmi haszna azáltal, hogy növeli a foglalkoztatottságot. Ez nem feltétlenül egy negatív dolog, hiszen a magas foglalkoztatottságnak valóban vannak pozitív gazdasági illetve társadalmi hatásai már önmagában is, pl. jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy valaki bűnöző, kábítószerfüggő, alkoholista legyen, illetve általánosságban csökkenti a társadalom perifériáján élők számát, gazdaságilag pedig a fogyasztói társadalmakban növeli a fogyasztást.

Fontos kiemelni, hogy a make-work munkát az különbözteti meg az egyéb gazdaságilag veszteségesen üzemelő munkaköröktől (pl. idősgondozás, rendőrség, egészségügy, oktatás, stb.), hogy ezeknek a társadalmi hasznossága túlnyomórészt csak arra korlátozódik, hogy növelik a foglalkoztatottságot. Így például egy ápoló munkája hiába nem termel közvetlenül semmiféle profitot a magyar egészségügyben, az nem számít make-worknek, hiszen az ápolók társadalmilag kritikus feladatokat látnak el, viszont például egy közmunkás, aki mondjuk heti 10 órában árkot ás, heti 10 órában pedig árkokat betemet, az make-work munkát végez.

Namost a katonás önmagában nem szükségszerűen egy make-work program, de a valóságban a legtöbb nyugati országban sokkal közelebb áll az árokásó-betemető közmunkás munkájához, mint mondjuk egy ápolóéhoz. Példának okáért Egyiptomban, ahol a katonaság amellett, hogy fenntartja a harckészültségi szintjét egy esetleges háború esetére (ami az ottani régióban egyáltalán nem valószínűtlen dolog, és kell is rá gazdasági-társadalmi erőforrásokat költeni), rengeteg infrastruktúrális projektben vesz részt, a katasztrófavédelmi feladatokat is ők látják el, és még a rendvédelemben is aktívan részt vesznek, ezért Egyiptom Fegyveres Erőit nem lehet egy make-work programnak titulálni. Az USA hadereje (legalábbis en bloc egészében, de erre még visszatérek) szintén nem make-work program, hiszen ők valóban aktív külpolitikát folytatnak, amiből jelentős társadalmi haszonra tesznek szert.

Ezzel szemben például Dániában, Portugáliában, Kanadában, vagy Németországban a katonaság teljes mértékben egy make-work program, hiszen ezeknek az országoknak a hadereje társadalmilag hasznos feladatok ellátására vagy teljes mértékben alkalmatlan (honvédelem), vagy jogilag nem feljogosított (rendvédelem), vagypedig az alternatívákat figyelembe véve nem optimális (katasztrófavédelem illetve infrastruktúrális munka). Ezek a haderők gyakorlatilag mutatóban vannak, szinte csak azért léteznek, mert ilyen méretű és gazdagságú országoknál társadalmi és nemzetközi elvárás, hogy legyen valamiféle haderejük, akkor is, ha az teljesen alkalmatlan arra, hogy bármiféle valódi, társadalmilag hasznos feladatot ellásson.

És persze lehet rávágni, hogy de hát ezek a haderők azért aktívan részt vesznek különböző békefenntartó missziókban, sőt, Irakot és Afganisztánt is megjárták. És itt térnék vissza az USA-hoz: az különbözteti meg az USA, illetve mondjuk Dánia haderejét, hogy az USA-nak igazából nincs szüksége ahhoz, hogy Dánia velük tartson egy ilyen kis imperialista kiruccanásban, viszont Dánia önmagában nem tudna egy ilyen missziót végrehajtani. Az Dánia geopolitikai, gazdasági, vagy társadalmi hatalmát, erőforrásait nem befolyásolja, hogy ők most hány katonát küldenek Afganisztánba. Ebből a dán társadalom nem is nyer semmit: ha az amcsik holnap megszállják mondjuk Iránt, akkor az ebből befolyó bevételből, erőforrásokból Dánia pontosan ugyanannyit profitál, ha nem küld katonákat, ha 500 katonát küld, vagy ha 5000 katonát küld (értsd: gyakorlatilag semmit). De igazából mondhattam volna saját magunkat is: szövetségesekkel vagyunk körülvéve, jelentős, geopolitikai súlyú katonai manővereket nem tudunk végrehajtani, a társadalmi haszna a Honvédségnek maximum arra korlátozódik, hogy a katasztrófavédelembe besegítenek (amire amúgy a legtöbb nyugati ország egyre ritkábban használja a saját haderejét, és helyette inkább a rendvédelmi illetve tűzoltó szerveket képzik ki ilyen feladatokra). Ja, meg hát nyílván hogy nézne már ki az, hogy Európa közepén, NATO-tagként nincsen haderőnk.

Egyrészt a pénz, másrészt arra amire van annak feladatát elvégzi.

De jó példa az APS rendszerek. 30 éve elérhető technológia mégis csak most kezdik felszerelni a tankokra. Holott az olyan fegyverek mint a kornet, javelin nlaw stb már vagy 20 éve rendszeresítve vannak nagyszámban. Sőt az ERA kazetták is egy jó régi, de olcsó és hatékony megoldás. Mégis sok modern haderővel rendelkező országban még ez sincs.