Az igaz, hogy egyszer Mátyás királynak nem volt elég pénze valamelyik hadjáraton kifizetni a katonái zsoldját, ezért fogta magát és egy éjszaka alatt összekártyázta a pénzt?

Ismered a mese szó jelentését?

A legendáét?

Van igazság a történetben.

Hogy volt olyan királyunk akit Mátyásnak hívtak. A többi meg javarészt mese.

Az addigi rendes adót, a kamara hasznát megszüntette az országgyűlés, és „a királyi kincstár adója” név alatt állította vissza. Hasonlóképpen a harmincadvámot ezután koronavámnak nevezték. A névváltoztatás lényege az volt, hogy a korábban adományozott adómentességek így érvényüket vesztették. A királyi bevételek a reform nyomán mégis jelentősen megnőttek, az általános adóteher a korábbi hat-hétszeresére emelkedett.

A bevételek fő forrása az országgyűlés, illetve más esetekben a királyi tanács által megszavazott és a jobbágyságot sújtó rendkívüli adó volt. Bár az adóegységek (jobbágyháztartások, azaz füstök, illetve porták) száma csökkent Mátyás idején, az adó azáltal, hogy olykor évente többször is kivetette, jelentős jövedelmet képezett. Később az egytelkes, addig adómentességet élvező parasztnemesektől is beszedette, igaz, a jobbágyok által fizetett összegnek csak a felét vetette ki rájuk.

Mátyás 1458-tól haláláig, 1490-ig összesen 43 alkalommal vetett ki rendkívüli adót, amely évi átlag 385 000 forint bevételt jelentett. További bevételei közül a legfontosabb a sóból származó jövedelem volt, évente 80 000 forint. A pénzverési és bányajövedelmek 60 000, a harmincad- (korona) vám 50 000, a királyi városok és a szászok rendes és rendkívüli adója 47 000 forintot tettek ki. Az egyéb kisebb bevételek 6000 forintra becsülhetők. Mátyás átlagos évi bevétele eszerint 628 000 forint lehetett – nagy ingadozásokkal. Ezen felül rendszeres jövedelmei voltak még a pápától és Velencétől az 1470-es évekig, a török elleni háborúra kapott összegek, valamint a később elfoglalt cseh és osztrák tartományokból is érkeztek bevételek. Mátyás azonban óvakodott a magyarhoz hasonló adópréssel sújtani a megszállt területeket, ezért ezek a bevételei eltörpültek a magyarországiak mellett.

Ezek a bevételek messze meghaladták az V. László korában beszedetteket. Az éves bevétel maximuma 900 ezer forint körül lehetett. Európai összehasonlításban azonban ez nem volt sok, hiszen például a Francia Királyság bevételei ekkoriban 1 365 000 és 3 345 000 között voltak, Velence pedig 1464-ben 1 020 800 dukát bevételt könyvelhetett el. (A dukát értéke majdnem azonos értékű volt a magyar forinttal.) II. Mehmed oszmán szultán bevételei 1475-ben 1 800 000 dukátot értek el.

Az akkori államkincstár legfontosabb kiadásaihoz, a katonaiakhoz hasonlítva még inkább relatív a bevételek nagysága. Magyarországon ugyanis 10 000 könnyűlovas egy évi zsoldja 360 000, 5000 gyalogosé 120 000 forint volt.[23] Ez a két tétel önmagában elvitte volna a költségvetés felét, ha rendesen kifizették volna. Ezért is volt gyakori a zsold visszatartása, illetve helyette a külföldi zsákmányszerzés a szabadrablás engedélyezése.

Igaz! Texas holdem pókert játszott. Hatalmas lóvét nyert. Kifizette a katonákat és még egy f@sza kocsit is tudott venni magának, 2 lóval!

Azt most hirtelen nem tudom, hogy asztalnál, vagy online játszott.

Marhaság, Mátyás király sosem kártyázott.

Verőce-alsóra járt a Zöld Takonyhoz címzett fogadóba kaszinózni, ott szedte össze mindig a hiányzó lóvét.

A krupié beépített embere volt, így tudott nyerni.