Sturmtiger mintájára érdemes lett volna a németeknek egy páncélozatlan, de nagy hatótávú páncélvadászt építeni a 2. világháborúban?

A 88-as löveg is képes volt átütni a T-34, vagy éppen Sherman páncélzatát 1.5-2 km távolságból. Nem a lőtávval volt gond, hanem a lőelemképzéssel (röppálya-számítással). Ekkora távolságnál már néhány szögperces oldalhiba, a távolság pár %-os rossz megbecsülése is céltévesztést eredményez. Nem is beszélve a páratartalom, vertikális légáramlatok, oldalszél stb. pályamódosító hatásairól, vagy éppen mozgó célpontnál az előretartás számításáról.

A gyakorlatban max. 1 km távolságból nyitottak egymásra tüzet. Kevés olyan terep van amúgy is (még síkvidéken is) ahol nem törik meg a terepet facsoport, terepegyenetlenség, vagy bármilyen tereptárgy.

A nix páncélozottság meg hülye ötlet. Kiszolgáltatottá teszi az eszközt a tüzérség, illetve a gyalogsági fegyverek ellen. Egyszerű példa: Ferninand rohamlöveg. Baromi erős páncélozottság, erős löveg, de az első szériába nem raktak géppuskát merthogy majd a kísérőgyalogság úgyis fedezi. Hát Kurszknál kiderült hogy nem így működik a gyakorlatban (pedig az elég sík terep volt - igaz beásott orosz védelem mellett). Mire korrigálták a hibát, addigra nagyon sok Ferninandot elveszítettek a fritzek.

Kezdjük ott, hogy a Sturmtiger nem páncélvadász.

A Nashorn amúgy sikeresnek mondható, több 100 szovjet tankot kilőttek velük.

A Ferdinand meg alapjaiban véve volt kiforratlan jármű, alul motorizált, a többségük lerobbant. Valahol azt olvastam, hogy a Kurszki csatában a többségük aknára futva pusztult el. Nyilván a géppuska hiánya sem segítette elő a győzelmet.