A taktikai atomfegyver és az atombomba közt mi a különbség?

Van pl. Egy interkontinentális ballisztikus rakéta, aminek nukleáris robbanófeje van. A fej önmagában egy atombomba, maga a rakéte pedig egy fegyver. A hirosimai bomba pl nem rakétára volt szerelve hanem légnyomáskapcsolóval lett működésbe hozva.

Szóval nincs lényegében különbség, minden atomfegyver ami atombombát hoz működésbe vagy juttat célba.

Először tisztázzuk a jelentéseket.

A középkorban már léteztek bombardok, amivel bombázták a várakat, városokat.

Ez olyan magas röppályájú ágyú volt, amivel átlőttek a városfal fölött, de manapság bombákon a repülőbombákat értjük.

Az atombomba ilyen termonukleáris töltettel ellátott repülőbomba.

Atomfegyver ez is, de létezik másfajta atomfegyver is, például a rakétákkal célba juttatott termonukleáris töltetek, vagy ágyúból, lövegből kilőtt nukleáris töltetű lövedékek, atomtöltetű torpedók, stb.

Az atomfegyverek két fő típusa a stratégiai, vagy hadászati csapásmérő eszköz, amelyek nagy hatásúak és velük szemben a taktikai töltetek, amelyek hatása kisebb.

Azért, hogy a rombolóerőt össze lehessen hasonlítani, a TNT robbanóerejét használják, bár ez nem teljesen mutatja meg a pusztító erőt, ugyanis az atomfegyverek pusztítása több fajta lehet, például a fokozott radioaktív sugárzás, amely megöli az élőerőt (neutron bomba), fokozott hőhatás, amely mindent eléget (kobalt bomba) és a nagyobb lökőhullámot keltők.

A stratégiai, vagy hadászati atomfegyverek nagy hatásúak és ezeket nyilván nagy távolságokra érdemes alkalmazni, akár másik földrészen komplett városokat, vagy országrészeket elpusztítva, közelebb már meggondolandó ezek bevetése, mivel aki beveti, az is részesülhet a károsító hatásaiból.

Viszont a taktikai fegyvereket kisebb hatása miatt közelebb érdemes használni, egy híd, egy erőd, vagy egy kisebb frontszakasz, csapatösszevonás megsemmisítésére.

Jellemzően ezeknél inkább a sugárszennyezés csökkentésére, minimalizálására van törekvés, amit a robbantás módjával is fokozhatnak. Közvetlenül a talaj felett exponálva megnő a sugárszennyezés, mert nagy mennyiségű radioaktív por kerül a levegőbe, ám optimális magasságban robbantva, ahol a hő és lökőhatás még jelentős, minimálisra lehet csökkenteni a radioaktivitást, mert a nagy hő miatt a radioaktív sugárzás átalakul röntgen sugárzássá, ami pár méteren belül elenyészik, így a viszonylag kis töltet miatt is közelre alkalmazhatóvá válnak ezek a fegyverek.

A kémiai bombák hatóereje húsz tonna körül ér véget (0,02 Kt) és nem sokkal utána, 30 tonna körül (0,03 Kt) kezdődnek a taktikai atomfegyverek, ezek általában un. atomágyúból kilőtt nukleáris töltetű lövedékek, amivel néhány tíz km távolságra lehet ellőni.

Harminc tonna robbanóanyag már hatalmas pusztításra képes lokálisan, de atomfegyver töltetként ez csekély, mert még a több száz, vagy ezer tonna töltetű atomfegyver is taktikainak számít (1000 t = 1 Kt), így manapság a hirosimai 17 Kt ( 17000t) lényegében a taktikai és a stratégiai bombák határán van, bár inkább még az is taktikainak számít a sok Megatonnás bombák mellett, ez lényegében vitatott, nincs pontosan meghatározva, mert például egy kikötőt (mint Pearl Harbor) ez teljesen elpusztít már és ha ott egy komplett hadiflotta állomásozott, akkor az stratégiai csapás, de ha csak néhány halászhajó, akkor a jelentősége és az okozott kár kisebb.