Létezik olyan atomfegyver, ami rövid felezési idejű anyagokkal működik, és robbanása után a szétszóródó anyagok hamar elveszítik sugárzó képességüket?

Ilyen nem létezik, mivel csak urán és plutónium alapú atombombák gyártása megvalósítható. A bombából megmaradt urán/plutónium, illetve ezek bomlástermékei meg a felaktivált izotópok között bőven vannak hosszú távon sugázó atommagok.

Viszont olyat tudnak csinálni, hogy valamilyen fémmel burkolják az atombombát (Salted Bomb). Ha nátriumot használnak, akkor az egy neutront elnyelve Na-24 alakul, aminek a felezési ideje 15 óra. Mivel nagyon rövid felezési ideje van ezért az első pár napban óriási sugárzást kapnának a túlélők, így mindenképp meghalnának.

4-es vagyok

Még egy lehetőség van, mégpedig az emelt sugárhatású fegyver, közismertebb nevén neutronbomba. Mondjuk itt maga a léglökési hullám, és a hősugárzás elenyésző, már csak azért is mert a hatóerő max 1-2 kT, de a maga a sugárzás lebomlása más törvényszerűséget követ mint a többi nukleáris fegyvernél. Itt a fő maradó sugárzást a felaktivált talaj, eszközök, építmények adják. Mivel a pusztítás legnagyobb részét a neutron sugárzás teszi ki, ez képes felaktíválni, vagyis sugárzóvá tenni más anyagokat. Ebben a legnagyobb szerep a talaj alumínium, mangán, vas, nátrium tartalmának jut, ezeknek az izotópoknak az aránya, és mennyisége fogja meghatározni a lebomlási időt.

A Cár-bomba egy 50 Mt hatóerejű, többfokozatú termonukleáris fegyver (hidrogénbomba). Eredetileg háromfokozatúra és kb. 100 Mt hatóerejűre tervezték, de ekkor igen jelentős radioaktív csapadék keletkezett volna. Ennek csökkentése érdekében a harmadik fokozatban az urán-238 köpenyt ólommal helyettesítették. A kialakításnak köszönhetően a felszabaduló energia 97%-a a magfúzióból származott, így a radioaktív szennyezés kismértékű volt – a bomba tehát igen nagy hatóereje ellenére az egyik "legtisztább" atomfegyver.

[link]

#9

A wikiben elfelejtették odaírni, hogy azért volt viszonylag tiszta a robbantás, mert 4 km magasan robbantották a bombát, és a tűzgömb éppen hogy elérte a földet. Ugyan ezen az elven működő, castle bravo a 15 MT hatóerejével pedig kiérdemelte a legszennyezőbb kísérleti robbantás kétes címét, csak annyi volt a különbség, hogy azt egy földön lévő szerkezeten robbantották, ami következtében nagy mennyiségű talaj párolgott el, és emelkedett fel a felhővel, ami később aztán szépen kihullott. Még érdekességként a cár bombáról, hogy nem a várható szennyezés miatt csökkentették le a hatóerőt 100-ról 50 MT-re, hanem azért, mert a 100 Mt-nél a robbanás kijutott volna az űrbe, és nem tudták előre megjósolni mit művel az orbitális pályára állt radioaktív salak. Necces is lett volna abban a politikai légkörben, ha az USA területén meteorzápor formájában pár napig radioaktív törmelék potyogott volna az égből. Eleve egy nyomásgyakorlás, provokáció volt a robbantás időzítése, mivel a bomba meg a hordozóeszköz is évekkel korábban elkészült, így utólag is jó ötlet volt nem feszíteni tovább a húrt.