Mit tudtak pontosan az afgánok az oroszok elleni háborújukban, a csecsenek az 1. csecsenháborúban, a románok a román forradalomban amit mi 56 meg a csehek 68ba nem,hogy visszaverték az oroszokat és kivívták a függetlenséget?

# 1

Az 1979 és 1989 közötti afganisztáni megszállásban összesen 620 000 szovjet katona vett részt.

A szovjetek 1979-1989 között 26 000 szovjet halottat veszítettek Afganisztánban, az USA vesztesége 2011-2021 között 2420 elesett katona volt.

Azaz a szovjetek sokkal nagyobb haderőt vetettek be a maguk Afganisztáni kalandjába, és több volt a veszteségük is, mint később az amerikaiaknak.

Bocs, elütöttem.

Az USA afganisztáni vesztesége 2001-2021 között volt 2420 elesett katona.

Az első csecsen háborút az oroszok tolták el. Túl kevés erőt dobtak át, "menetből" akarták megoldani, azt hitték ujjgyakorlat lesz. Groznij első ostromára csak 2-3x túlerőt küldtek be, azt is jórészt gépesített csapatokból érdemi élőerő (gyalogság) nélkül. Nem volt hozzá előkészítve a "politikai szál" sem. A másodikra már jobban rákészültek, sokkal jobban szervezett, módszeresebb volt az orosz hadsereg és aprólékos munkával előkészített a bábkormányt amelyik egy idő múlva majd helyettük végzi a piszkos munkát.

Afganisztánban a kudarc oka ugyanaz volt mint az USA-é. Az afgánok utálnak mindenféle megszállót, szinte automatikusan gerillaháborúba kezdenek. Elrejtőznek, vagy visszahúzódnak Pakisztán törzsi területeire ahonnan küldik be az utánpótlást az akciókhoz. Amint valahol rés van ott azonnal koncentrálódnak és visszaveszik az adott területet ahonnan megint ki kell füstölni őket.

Magyarországon és a cseheknél nem volt érdemi harc. A katonai alakulatok többsége a ruszkikhoz lojális pártirányítás alatt állt, nem álltak csak szórványosan át. Illetve sok katonai vezető úgyis látta mi lenne egy átállás vége (rommá lövik a települést és úgyis elbuknak a túlerő ellen) így inkább nyugodtan maradtak még akkor is amúgy utálták a ruszkikat.

Afganisztán a világ heroin ellatója.

Amiből mindenki más is szeretne részesedést.

Lényegeben egész afganisztan erről szól.

Így nem lehet atommal terméketlenne tenni a földjét.

Mert ha menne oda atom, akkor oda a mák mező.

Atom nélkül viszont a népesség nem legyőzhető, mert végletekig hazafi, megszállast nem tűrő népség.

1956-ban a szovjetek által elfogadható cél a Rákosi Gerő páros megbuktatása volt. Ez megtörtént. Valahol olvastam (nem tudom, hogy mennyire volt hiteles), hogy az 56-os forradalomba a KGB is "beszállt", de az iratok kutatása sem a magyar, sem az orosz kormánynak nem érdeke.

Romániában a hadsereg és a titkosszolgálat a felkelők mellé állt. Az már a rendszerváltás időszaka. a szovjeteket nem igazán érdekelte, hogy kit tesznek a vezető polcra.

Az afgán helyzetet sem a szovjet, sem az amerikai erők meg sem értették. Ezt mutatja, hogy az oroszok is ki kellett vonuljanak, az amerikaiak a helyi erőket annyira sem tudták megerősíteni (és lojálissá tenni), hogy a kivonulásukat fedezzék. Egy országot nem lehet úgy uralni, hogy a megszállók nem értik (és használják ki) a helyi hatalmi és katonai (milíciák, partizánok) viszonyokat.

# 6

IDÉZLEK: "1956-ban a szovjetek által elfogadható cél a Rákosi Gerő páros megbuktatása volt. Ez megtörtént."

Ne zavarjon, de a szovjetek Rákosit már az 1956-os forradalom kitörése előtt leváltották a és a Szovjetunióba száműzték.

A szovjetek a forradalom kitörése előtt úgy cserélgették a magyar pártvezetőket, ahogy akarták.

Ehhez nem kellett titkos KGB művelet, mert:

1.) A magyar pártvezetést 1956 előtt gyűlölte a magyar nép, így az csak a külső, szovjet támogatásnak köszönhetően maradhatott hatalmon, hiszen semmiféle belső bázisa sem volt.

2.) Magyarországon nagy szovjet megszálló katonai erő, a Dél Hadseregcsoport állomásozott, amely végső esetben, ahogy ez 1956-ban meg is történt akár nyers katonai erővel képes volt biztosítani a szovjet uralmat.

Nem különösebben zavar, hogy Rákosi-t a Szovjetunióban "kezelték hypertoniával", Gerő azonban aktív volt.

Az AK-47-est T-54-est Magyarországon próbálták ki "harci" körülmények között. (Ez akár indokolhatta is, hogy "hagyták az eseményeket elfajulni")

Kádárt sem igazán szerették közvetlenül a forradalom után. Népszerű csak később lett.

Valamilyen okból 56-ban nem az itt "ideiglenesen állomásozó" csapatokat használták, hanem "friss" csapatokat hoztak a Szovjetunióból. (Ennek az oka azért érdekelne)

# 8

Gerő osztatlan közgyűlöletet élvezett a magyar lakosság részéről, tehát ő is ugyanúgy a szovjetektől függött,a hogy Rákosi. Gerő szovjet helytartóként funkcionált Magyarországon.

1956-ban, a forradalom kitörése előtt nem voltak túl nagy szovjet erők Magyarországon, ezek létszáma töredéke volt a Magyar Néphadsereg legalább 120 000 fős erejének. Ezért kellett további megerősítő egységeket bevonultatni.

SZOVJET HADOSZTÁLYOK MAGYARORSZÁGON A FORRADALOM KITÖRÉSE ELŐTT:

2. Gárda Nyikolajevszk-Budapest Gépesített Hadosztály

17. Gárda Jenakievszkij-Duna Gépesített Hadosztály

UTÓLAG BEVONULTATOTT SZOVJET EMGERŐSÍTŐ ERŐK:

11. Gárda Rovenszkaja gépesített Hadosztály

33. Gárda Herszon Gépesített Hadosztály

128. Gárda Lövészhadosztály