Ha a románok nem állnak át kb meddig tarthatott volna ki az Árpadvonal?

#4 ezt gondolták a franciák is a Maginot vonalról de láttuk mi lett a vége. Azzal a különbséggel hogy a ruszkik kibírtak volna simán 1:50 veszteségarányt is ha nagyon arra akarnak menni - de inkább megkerülték volna és mennek olyan helyen ahol kisebb veszteségaránnyal tudnak áttörni.

Az Árpád-vonal ki volt építve ugyan, de közel-távol sem volt annyira "hézagmentes" és masszív védelem, inkább bunkercsoportok 1-1 fontos ponton. Azt meg szétszórják tüzérséggel, légierővel, vagy addig rohamozzák amíg el nem esik és mennek tovább.

#5 De az Árpád-vonalat össze sem lehet hasonlítani a Maginot vonallal, teljesen más elv mentén épültek, más domborzaton. Az Árpád-vonalnál 1:500 volt a veszteségarány, úgy, hogy a legrosszabbul felfegyverzett magyar csapatok védték.

Pont azért nem tudtak áttörni a valóságban sem az Árpád-vonalon, mert nem tudták elpusztítani bunkereket semmivel, a terep nehézfegyverzet számára alkalmatlan volt. Ostromolták vagy egy hónapig, és alig sikerült kárt tenniük benne az oroszoknak.

#6 ostromolták, de nem teljes elánnal, ép' csak nyomás alatt tartották. A ruszkiknak nem számított az a pár ezer elvesztett ember. Tudták, hogy a románok ki fognak ugrani, a látszat kedvéért áldoztak be ennyi embert. Ha nem ugranak ki a románok akkor előrejönnek "körben" a Káprátoknál amíg lehet és a leggyengébb ponton megnyomják.

Bunkert nem feltétlenül nehézfegyverzettel küzdenek le hanem gyalogsági támadással. Bombázás pofás kis 500-1000 kg-s bombákkal, terep-előkészítés ahol a kráterek fedezéket adnak a gyalogságnak, tüzérség lefogja a hátsó vonalakban lévő ellenséges tüzérséget, légitámadással elvágják a bunker utánpótlását, ködfüggöny és nyomás előre. Valamelyik bunker majdcsak kiesik, kifogy a lőszer stb. és onnantól ott a rés. Lehet akár 1:500-as veszteség az első km-ken, de utána ahogy haladnak előre egyre kevesebb. Ha van elégséges erőfölény akkor nem számít csak a cél.

Iwo Jiman a Szuribacsi szintén igen-igen nehéz terep volt, de az amcsik tüzérségi és légifölénye, az utánpótlás elvágása megtette a hatását. Ott is volt szakasz ahol 1:10 volt a veszteségarány, de utána "behozták" a lemaradást.

# 2 # 4

Az Árpád-vonal áttörhetetlen volt?

Ez jókora butaság!

Mert:

1.) Az Árpád-vonal erődítményei csak a tábori tüzérség ellen nyújtottak bizonyos fokú védelmet, a szovjet nehéztüzérség 203, 210, 280 és 305 mm-es speciális, ostromlövegei ellen teljesen védtelenek voltak, ezek a szovjet nehézlövegek idő kérdése és elsöprik, lerombolják a relatíva könnyű építésű magyar vasbeton erődöket. Elég arra gondolni, hogy az Árpád-vonal relatíve gyenge vasbeton erődjeinél sokszorta erőserbb, gyakran több méteres falvastagságú vasbeton erődöket is lazán rommá lőtte a nehéz ostromtüzérség mind az I. világháborúban, mind a II. világháborúban. Csak idő kérdése volt, és a nehéz ostromtüzérség akár a 10 méteres falvastagságú vasbeton erődöket is rommá lőtte.

2.) Az Árpád-vonal a hosszas ostrom helyett lazán megkerülhető volt a több ezer páncélosból álló, óriási harckocsi és gépesített kötelékekkel operáló szovjet hadsereg számára. Az Árpád-vonal valós katonai értéke így a nulla felé konvergált.

3.) Az Árpád-vonal teljes egészében a Dél-Erdélyt birtokló Románia magatartásától függött, ha a románok beengedik a szovjet csapatoka Dél-Erdélybe, akkor az Árpád-vonal, mivel a szovjetek a hátába kerülnek, azonnal kártyavárként omlik össze, ami pontosan így is történt. Márpedig erődvonalat úgy nem építünk, hogy annak biztonsága teljes mértékben egy másik, jelen esetben Magyarországgal halálosan ellenséges állam, Románia magatartásától függjön.

JAVÍTVA:

Azt hogy mennyire sebezhetőek a vasbeton erődök, még nagy távolságból is, bizonyítja az 1940. június 21-i francia nehéztüzérség 280 mm-es mozsárágyúkkal, majd 8 km távolságból könnyedén lerombolta a Chaberton-hegy tetejére épült, sebezhetetlennek tartott olasz erődítményt az Alpokban.

1940-ben történt az eset, a franciaországi hadjárat idején.