Tényleg átütő orosz támadás jön a köv. hetekben, és összeomolhat Ukrajna?

#10 " ami azt jelenti, hogy ilyen tempóban nem egész fél év alatt csődbe megy az ország..."

Melyik?

Ukrajna már rég csődbe ment, az oroszok meg nem fognak csődbe menni.

#13 Ukrajna már nem csak területét vesztette, elvesztett 10 millió lakost, adósságban van mindenfelé, eladta a földjeit, bányáit, cégeit és háborúban áll egy nála ötször nagyobb országgal. de nincs csődben, áááá, nincs ugye.

Az oroszok meg köszönik jól vannak. Messze nem kell mindenüket a háborúra fordítaniuk. Sokba van ez nekik is, sok emberéletbe, sok-sok pénzbe és egy új világrendbe ahol másokkal fognak kereskedni másképpen. A hátuk közepére nem kívánták a kínaiak ölelő karját sem.

De előbb megy csődbe az EU, mint az oroszok.

@14: honnan veszed ezeket? Ukrajna sem területet nem vesztett, de főleg a lakosság negyedét nem -persze ha a ruszkikon múlna, ők meggyilkolnák az összeset...

Az oroszok pedig tényleg úgy tesznek, mintha minden rendben lenne náluk. És abban is igazad van, hogy sokba kerül nekik: a stratégiai aranytartalék eladása nem egy jó befektetés a jövőbe. Még akkor sem, ha az új világrendjükben kénytelenek másokkal kereskedni, mert az eddigi legfontosabb partnereik nem állnak velük szóba. A kínaiak ölelő karja pedig könnyen megragadhatja a Távol-keletet, amelyet régóta próbálnak a sajátjuknak tudni...

Az pedig, hogy előbb menne csődbe az az EU, amelynek legalább egy tucat tagállamának önmagában is jelentősebb gazdasága van, min Oroszországnak -szóval ez az állítás annyira abszurd, hogy semmi szükség cáfolatra...

Az elmúlt hónapokban és hetekben nagyon egymásnak ellentmondó hírek érkeztek az ukrán konfliktusról, szinte lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mi is fog történni.

Annyit biztosan lehet tudni, hogy az oroszok szeptemberben sebességet váltottak és tovább eszkalálták a konfliktust, amikor elrendelték a részleges mobilizálást és behívták azt a 300 ezer embert. Mivel Oroszország a kudarcai ellenére se nagyon hajlott a tárgyalásokra, és a nyilatkozataik alapján a céljaik továbbra is változatlanok, ezért várható, hogy tartanak még valamit a tarsolyukban és lépni fognak. Lépniük is kell, hiszen a harkovi és herszoni kudarcok után az orosz haderő kétségbeesetten próbál felmutatmi valamilyen eredményt.

Annyit biztosan lehet tudni, hogy az oroszok komolyan készültek valamire az elmúlt hónapokban. A nyugati várakozásokkal szemben a mobilizáltak többségét nem dobták egyből a harcba. Mindössze 50 ezer főt küldtek közülük pár hét után a Donbászba, de azok közül körülbelül 30 ezer továbbra is csak kiképzést kapott és nem vett részt harci cselekményekben. A maradék 250 ezer pedig országszerte kapott 3-4 hónapnyi kiképzést. Ezzel egyidejűleg a tavalyi februári invázió előtti időszak óta nem látott mértékben mozgattak hadfelszerelést Ukrajna környékén, például Fehéroroszországban is. Ukrán és nyugati jelentések szerint 400-500 ezer főre tehető az orosz katonák száma, akik vagy Ukrajnában vagy az ország közvetlen környékén állomásoznak. Közülük ukrán források szerint 300 ezer már most is az országban tartózkodik, a nyugatiak szerint némileg kevesebb, csak 250 ezer lépett be eddig Ukrajnába. 1800 tankot, majdnem 4000 páncélozott csapatszállító járművet, 2700 tüzérség löveget, 800 MLRS-t, és közel 400 repülőt és 300 helikoptert is felhalmoztak ukrán jelentések szerint az oroszok. Mindez azt jelentené, hogy igenis készülnek valamire.

A nyugati jelentések sokszor ellentmondanak egymásnak. A nyugati média és sok politikus is azt állítja, hogy küszöbön áll valamilyen nagyszabású orosz offenzíva. Ezzel szemben a brit védelmi miniszter a napokban azt mondta, hogy szerinte nem lesz semmilyen komoly orosz támadás. Az amerikai és német hírszerzés ennek az ellenkezőjét állította korábban. De például a lengyel elnök, sok ukrán politikus vagy éppen maga Zelenszkij is arról beszélt, hogy valami komoly akciót készítenek elő az oroszok a háború kitörésének évfordulóján. Ez azt mutatja, hogy valószínűleg Nyugaton sincsen egyetértés azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire is készül Moszkva.

Az utóbbi egy hónapban mindenesetre Oroszország visszavette a front teljes hosszában a kezdeményezést, és sok helyen megpróbálkozott kisebb méretű, korlátozott offenzívákkal. Bár ezek többnyire kudarcot vallottak (Bakhmut környékét leszámítva, ahol elértek némi sikert), arra alkalmasak voltak, hogy meggátolják egy esetleges ukrán offenzíva elindulását. Illetve lekötik az ukrán alakulatokat és az ukrán vezetésnek a tartalékai egész nagy részét is harcba kellett küldenie. Ráadásul folyamatosan mozgatnia kell az alakulatait a front különböző szakaszai között attól függően éppen hol ugrik meg az igény rájuk. Ezzel az oroszok egyelőre viszonylag ügyesen leplezik, hogy pontosan hol is akarnak majd ténylegesen támadni.

Ezekkel a korlátozott hadműveletekkel egyidejűleg az oroszok egész komoly rakétacsapásokat iá végrehajtottak az elmúlt 1 hétben, ami szintén egy offenzíva előkészítésére utal. Az észak-ukrajnai Csernyihiv régióban március óta először hajtott végre légicsapásokat az orosz légierő, Szumi egy Harkov megyébe pedig többször is behatoltak orosz felderítő alakulatok, és mindkét megye Oroszországgal határos térségeiben szokatlanul aktívan dolgozik az orosz tüzérség. Pár napja jelent meg egy cikk, amiben egy Szumi megyében szolgálatot teljesítő ukrán tiszt nyilatkozott. Azt állította, hogy körülbelül 10 ezer orosz katona áll a megye határán, ami több, mint amennyien tavaly februárban átlépték ott a határt. Azt is mondta, hogy ezeket a járműveket is ellátták különféle jelzésekkel (mint a Z, O vagy a V jelzés a háború során), és hogy már egy tábori kórházat is előkészítettek az oroszok. A cikk megjelenése után a megye kormányzója viszont kijelentette, hogy semmilyen közvetlen veszélyről nem tud, se arról hogy 10 ezer orosz katona állna a határon. Tehát itt is elég ködös a helyzet.

Ami biztos, hogy az amerikaiak szerint az oroszok nagyszabású légicsapásokra készülnek, azért gyűjtöttek a határ környékére több száz gépet. Az is biztos, hogy a fehérorosz határon folyamatosan nő a feszültség és az orosz hadfelszerelés és katonák száma. Belarusz a tartalékosokat is behívták és a raktárakból is kihozták az összes felszerelést, ezeket hivatalosan hadgyakorlatokkal indokolták. Lukasenka pedig pénteken látogatást tett Moszkvában és Putyinnak tárgyalt. Az is biztos hogy műholdfelvételek alapján látható, hogy az oroszok ismét komoly erőket helyeztek el azokon a támaszpontokon, ahol a tavalyi februári offenzívában résztvevő alakulatok is várakoztak az invázió előtt. Moldova és Ukrajna felett is szokatlanul sok orosz felderítő drón repült az elmúlt napokban, és a csalikkal láthatóan az ukrán légvédelem pozícióit próbálják meghatározni és lőszerüket fogyasztani.

A nagymértékű nyugati katonai segélyek és új, modernebb fegyverek is azt jelzik, hogy a Nyugat komolyabb eszkalációra számít Ukrajnában. Nem véletlenül emelték meg a figyelmeztetések szintjét Belaruszra és Oroszországra. Putyin 21-én fog beszédet mondani, amit élőben közvetít majd az orosz televízió. 22-ére pedig elvileg komoly döntéseket ígértek az orosz kormány részéről. 21-én látogat Biden Lengyelországba. Az biztos, hogy a következő 1 hét kulcsfontosságú lesz, és lehet eldönti Ukrajna és a háború sorsát.