Elhagynád Magyarországot ha megint orosz érdekszférává válnánk?

#20 de van. Pl volt magántulajdon, minden ami egy átlagembernek az ingatlanon kívül, sőt szerintem abból is volt magántulajdon.

Bizony a kocsi, rádió, tv, papucs, ágy, stb sem volt állami tulajdon 😆

#20

Nem csak az oroszoktól, hanem másoktól is lehetne venni energiát. Csehország 90 százalékban orosz gázra volt utalva, ez ma már 10 százalék se. Pedig a cseheknek sincs tengerpartjuk, de jó érzékkel beszálltak az új bizniszekbe. Ennyire egy oldalúvá tenni az energiamixet nem jó dolog. Vegyesen kellene lennie nyugati meg orosz importnak.

#21

Loxart volt ott tényleges magántulajdon. Voltak személyes használati tárgyaid, de minden más csak a magántulajdon illúziója volt. Kocsid csak pártengedéllyel lehetett, ha megbízható káder voltál, és mindig ott lebegett a damoklész kardja, hogy ahogy adták, úgy el is vehetik bármikor. Hogy fogalmad legyen milyen kegyetlenül szar volt a rendszer a mienkhez képest, elmondok egy szösszenetet ami az egyik barátommal esett meg a ruszkiknál a 80-as években. Kiküldetésben volt egy hazai cégtől, valami ruszki számítástechnikai eszközre kapott képzést kint, aminek az időtartama kb fél év volt. Egy viszonylag kulturált szép kis városba küldték, aminek volt egy kimondottan korszerű nagy uszodája. Mivel itthon is napi rendszerességgel úszott, gondolta, hogy a délutáni szabadidejében lemegy pár hosszat lehúzni, már csak azért is, mert minden nap hülyére zabálták magukat. Amikor beállított az uszodába, néztek rá mintha a holdról jött volna, aztán elmagyarázták neki, hogy írásban adja be a helyi párttitkárhoz, hogy úszni szeretne, és ha pozitívan bírálják el a kérelmét, akkor kéthetente meghatározott időben 1 órát úszhat a kijelölt pályán. Közben az uszodában voltak vagy húszan, de ahogy mondták, ez a maximális létszám, mert ha többen vannak, akkor az már csoportosulás, és ezt már a helyi hatóságok nem engedélyezhetik. Ez még sokak számára belátható időn belül egy emberöltő alatt történt, ehhez képest kell megnézni mi van most náluk. Végigjártam Európa-Ázsia jelentősebb helyeit, a főbb sípályákat rendszeresen, és rohadt sok ruszkival találkoztam, akik otthoni viszonylatukban nem voltak különösebben gazdagok, általában mérnökök, vállalati középvezetők, művezetők, kisvállalkozók voltak, vagyis a középosztályuk, és csöppet sem verték a garast a fogukhoz. Persze Courchevelben láttam nercbundából készült síruhában milliárdos ruszkikat is, de az egy másik kategória, de a komcsi világban még a felső körbe tartozók sem engedhettek meg hasonlót sem.