Van valóságalapja annak az elméletnek, hogy az orosz-ukrán háború lényegében a nyugat és az oroszok haditechnikájának éles főpróbájáról szól valójában és nem a háború megnyerése a célja se a nyugatnak, se az oroszoknak?

Nincs.

A fegyvereiket nem ilyen konfliktusokban szokták próbálgatni a nagyhatalmak, Oroszországnak is marhára drága ez egy éleslövészetnek, pénzben és emberéletben is.

Plusz azért sincs létjogosultsága ennek az "elméletnek", mert a bevetett orosz és nyugati fegyverek 99%-a vagy sok évtizede áll hadrendben, vagy leváltás alatt áll, esetleg már ki is vonták az aktív szolgálatból.

# 4

Ez így nem igaz.

Az 1995-ben szolgálatba állt német 155 mm-es PzH 2000-es önjáró páncélozott löveget például komoly háborúban még soha nem vetették be Ukrajna előtt.

A 2010-ben szolgálatba állt amerikai M142 HIMARS önjáró rakétatüzérségi-rendszer szintén új eszköz.

A NATO gépparkja publikus, ugyanis a NATO tagországok több nemzetközi egyezményt is aláírtak, amelyekben vállalták, hogy nem titkolják, milyen és mekkora mennyiségű fegyverzettel rendelkeznek. Ilyen egyezmény a CFE, a Conventional Forces in Europe, a Hagyományos fegyveres erők leszerelése Európában, tehát a NATO tagok fegyverzete nyilvános adat.

Sok európai NATO-tag azok 40 - 200 gépes harckocsiflottákkal bírnak, a Leopárd 2-es ezek többsége.

F-16-os Falcon-ból meg 14 - 40 gép közöttiekkel bírnak.

Ha ezekből 20 / 30 / 50 %-okat adnak Ukrajnának hadisegélyként, leharcolják azokat, és otthoni haderőt is demilitarizálják.

És mégis harckocsizókat is kell lasszóval fogdosni, nem csak gépeket adni.