Oroszország tényleg inkább bevetné a nukleáris fegyvereket mintsem, hogy vereséget szenvedjen a háborúban?

#27

Gondolom nem vagy tisztában vele, hogy az pár fok hőmérsékletcsökkenés, pont elég lenne egy újabb jégkorszakhoz. 18-20 ezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak leghidegebb periódusában 6 fokkal volt hidegebb az átlaghőmérséklet a mostaninál, és az állandó jégtakaró a Kárpátokig ért. Amikor kb 10 ezer éve véget ért a jégkorszak, kb 4 fokkal volt hidegebb az átlag mint most. Hidd el rohadt szarul járnánk egy nukleáris háborúval, mindenki életét hazavágná, még az Új-Zélandiakét is. Ha nem pusztulnál el az elején a közvetlen csapásban, akkor a túlélésért a sugárzástól pár hónapra menedéket kellene keresned, addig is enned kéne, mert a Lidl biztos nem fog kinyitni, de valószínű a forintod, euród sem lesz jó semmire, ami valamit érni fog, az az arany, vagy a bartell üzemanyaggal, konzervekkel. A napfény eltakarása miatt a hideg csak hab a tortán, globálisan lecsökken a fotoszintézis, ami miatt összeomlik a mezőgazdaság, ami magával húzza az állattartást is. Így is globális szinten éhezés van, és erre jönne, hogy kiesne az élelmiszer termelés 80%-a. Ezt némiképp kompenzálná, hogy kb 1,5-2 milliárd ember az első két hónapban meghalna, de még így is maradna vagy 6 milliárd éhes száj. Ha mindezt túlélted, mert olyan előrelátó voltál, hogy betáraztál 2-3 évre élelemből, üzemanyagból, fűtőanyagból, és olyan ügyes vagy, hogy a jég hátán is megélsz, értesz az állatok feldolgozásához, tartósításhoz, kb úgy elvagy mint az eszkimók a jégtáblán, még szerencsésnek is kell lenned, hogy azok az éhezők, akik az életben maradásukért ölni is képesek lesznek, messze elkerüljenek. És akkor ott van a sugárzás hosszútávú hatása, amit senki sem fog tudni kikerülni, még akkor sem, ha egy évig egy földalatti bunkerben egy fikarcnyi dózist sem szedett össze, mivel a sugárzás akkumulálódik, és majd később szép lassan, évek alatt szedi össze a halálhoz szükséges dózisát. El lehet majd felejteni a 70 éves átlag élettartamot, az első tíz évben ez le fog csökkenni kb 40 évre.

#25

A levezetésed abszolút fals, mivel a teljes pusztításhoz nem kell minden cm2-ert felgyújtani, elég csak a városokat lebombázni, aminek a területe elenyésző a teljes szárazföldhöz képest, és pl az Antarktiszt, vagy a Szaharát, Góbi-sivatagot, a szibériai sztyeppét, mi a francnak bombáznák le amikor kb. semmi sincs ott. Ahogy mondtad, olyan 12000 db atomtöltet van rendszerbe állítva, ami azt jelent azonnal bevethető, de pl az oroszok pár hónap alatt akár további 20-30 ezer töltetet is legyárthatnának, ennyi hasadóanyagot spájzoltak be a hidegháborúból. Csak azért van ennyi töltet hadrendben, mert ennyi is elég a kölcsönös elrettentéshez, így is föld minden 10 ezernél nagyobb városára átlag 2 darab jut belőle. Ahogy meg fentebb írtam, lehet hogy azok lesznek szerencsések, akik egy közvetlen találatban egy szempillantás alatt elégnek, mert a túlélőkre bizony nagyon sanyarú sors, és sok szenvedés fog várni. A témában tudok ajánlani egy igen realista 1984-es angol filmet cím:Therads

A kis jégkorszak mondd valamit? Vagy ott volt a Krakatau kitörése, szintén hasonló hatásokat okozott, megtörtént, de az emberiség túlélte. Mikor átlaghőmérsékletről beszélünk pont az benne a lényeg, hogy átlag. Bőségesen maradnak olyankor is megfelelő hőmérsékletű területek.

Éppenséggel az emberiség kiirtásáról volt szó, tehát arról, hogy lehetséges-e az emberi élet teljes eltüntetése a bolygóról. Erre nyugodtan kijelenthető a nemleges válasz mivel a városokon kívül is bőven él ember.

Arról nem beszélve, hogy én 50mt-val számoltam. Ugyan a különbség nem egyenesen arányos a pusztításban, de az átlagos töltetek jóval kisebbek, döntő részük kt-s méretekben van és a nagyobbak is 1-3mt körüliek, csak nagyon kis részük van a 10-20mt szinten. De ha a valós átlagot vesszük és átlag 1mt-vel számolunk akkor már el is oszthatjuk durván 50-el az elpusztított terület mértékét...

Amúgy most az volt a kérdés, hogy mit okozna egy atomháború vagy az, hogy Oroszország beveti e az atomot, ha veszít?

Mert a kettő nagyon nem ugyanaz.

A kérdésre: Nem lesz atomháború.

#23 "Másfelől pedig ezeknek az eszközöknek a töredéke is bőven elegendő, hogy elpusztítsa az egész bolygót."

- Ez nettó baromság.

Az az elmélet miszerint a nukleáris robbanásokból származó füst és por világszerte fagypont körüli hőmérsékleteket okozna 1982-ben fogant meg a német légkörvegyész és környezetvédő Paul Crutzen agyában és továbbra is népszerűsíti a világméretű propagandakampány. Kiváltképp Carl Sagan és aktivista haverjai, no meg a Szovjet tudósok ijesztgették ezzel a népeket.

Az elméletet azonban erősen vitatja a Foreign Affairs 1986-os Nyári számában leközölt cikk ('Nuclear Winter Reappraised'). A cikkírók Starley L. Thompson és Stephen H. Schneider, a NCAR (National Center for Atmospheric Research) kutatói. Thompson és Schneider eredményei alapján a bekövetkező 'nukleáris tél' globális apokaliptikus kimenetelének eséye elhanyagolhatóan alacsony. Modelljeik azt mutatják, hogy júliusban (amikor a legnagyobb a hőmérséklet-csökkenés realizálódhatna) a hőmérséklet az USA-ban 70 Fahrenheit-fokról kb 50-re csökkenne (21 Celsiusról 10 Celsiusra) néhány nap erejéig. Ezzel ellentétben Carl Saganék és a Szovjet tudósok hosszú hetekig tartó -23 Celsius-t jósoltak. A Szovjet propagandisták persze azonnal kihasználták a túlélhetetlen "nukleáris télbe" vetett hitet hogy fokozzák a nukleáris fegyverektől és a háborútól való félelmet és hogy demoralizálják ellenségeiket. 1970-ben - tehát a 'Nukleáris Tél' kitalálása előtt - Egorov, Shlyakhov és Alabin, még ezt írta: "A totális pusztítási zónákban (melyekben a túlnyomás meghaladja a 0,5kg/cm2 (7psi)-t tüzek nem fordulnak elő mert a törmelék szétszóródik és beborítja az égő szerkezeteket. Ennek eredményeként csak a törmelék parázslik, és komolyabb tűz nem fordul elő."