Ha V. György angol király, II. Miklós orosz cár és II. Vilmos német császár egymás közeli rokonjai voltak akkor hogy jöhetett szóba,hogy ők 1 percig is ellenségeskedjenek egymással , rivalizáljanak, háborúzzanak, Más oldalon álljanak stb...?

# 8

IDÉZLEK: "II. András és Könyves Kálmán miért háborúzott egymással? Pedig édestestvérek voltak. Megfejtés: a hatalomért."

Könyves Kálmán: született: 1074 körül, meghalt: 1116, uralkodott: 1095-1116.

II. András: született 1176 körül, meghalt: 1235, uralkodott: 1205-1235.

Vagyis II. András és Könyve Kálmán nem voltak testvérek, Kálmán jó 100 évvel korábban született.

Te összekevered II. Andrást Álmos herceggel.

# 3

IDÉZLEK: "II. Vilmos valóban jelentős hatalommal rendelkezett, nem tudta volna ezt a háborút megakadályozni, hiszen a porosz nemesség (ami a katonai és civil elit nagyrészét adta) bármit megtett volna egy jó kis háborúért."

Tévedés. Tessék már egy kis német történelmet tanulni, az 1871-1814 közötti időszakban a porosz nemesség (junkerek) semmiféle önálló, kezdeményező hatalmi szerepet nem játszottak a német nagypolitikában, különösen nem a hadügyekben és a külügyekben.

II. Vilmos a külpolitikában és a hadügyekben gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkezett, csak a belpolitikában korlátozta őt a Reichstag és a német állam szövetségi berendezkedése.

A német birodalmi kormány és a kancellár kizárólag II. Vilmosnak volt felelős, nem a parlamentnek (Reichstag), a kancellárt a császár nevezte ki, tisztségét a császár tetszése tartamára viselte.

A hadsereg és a haditengerészet szintén II. Vilmos császár korlátlan fennhatósága és császári parancsnoksága (Kaiserliche Kommandogewalt) alatt működött.

Éppen II. Vilmos döntő személyes felelősséget visel az I. világháború kitöréséért.

II. Vilmos különösen a britellenes politikájával okozott felmérhetetlen károkat, mert az addig semleges Brit Birodalmat a francia-orosz szövetséghez csatlakozásra késztette.

"Tévedés. Tessék már egy kis német történelmet tanulni, az 1871-1814 közötti időszakban a porosz nemesség (junkerek) semmiféle önálló, kezdeményező hatalmi szerepet nem játszottak a német nagypolitikában, különösen nem a hadügyekben és a külügyekben."

Hagyjuk már, a korai német birodalmi korszak legmeghatározóbb politikai figurája, Bismarck is junker volt, ahogy az idősebb és az ifjabb von Moltke is, von Hipper is. Ahogy Frederic Austin Ogg 1920-ban írta: "ha Németországot Poroszország uralta, akkor Poroszországot a junkerek, és ezáltal az egész birodalmat is." A junkerek gyakorlatilag monopóliummal rendelkeztek a gabonatermesztésben, ezáltal jelentős politikai és gazdasági hatalommal rendelkeztek.

# 14

Gabonatermesztés?

Németország 1914-ben az akkori világ második ipari nagyhatalmaként egyértelműen ipari, nem pedig agrárország volt. A német GDP oroszlánrészét az ipar adta, a mezőgazdaság jelentősége másodlagos.

Bismarck öröksége az erős monarchia volt, Bismarck monarchista politikusként a Hohenzollern-uralkodóházat szolgálta. Honnan veszed, hogy junkerként a monarchia ellen politizáló volna? Soha nem történt ilyen.

Mellesleg a hatalmi erőviszonyokat mutatja, hogy II. Vilmos gond nélkül megszabadulhatott Bismarcktól, amikor az agg kancellár elveszitette a császári kegyet. Vagyis meg maga Bismarck sem volt igazán önálló hatalmi tényező, hiszen teljes mértékben az aktuális uralkodó kegyétől függött.

A ket Moltke és Hipper semmiféle komoly bel- vagy külpolitikai vezető szerepet sem játszott a korabeli Németországban.

Egyébként a haditengerészet tisztjei közül messze nem Hipper, hanem Tirpitz volt a legbefolyásosabb. De még Tirpitz is csak azért, mert maga II. Vilmos támogatta, a császár állt mögötte, emiatt volt befolyásos, nem pedig saját jogán. Tirpitz a flottapolitikaban II. Vilmos strómanjának tekinthető.

A junkereknek, mint a német elitek legmeghatarozóbb részének természetesen volt politikai hatalma, befolyása, de a német kül- és hadügyekben semmiféle igazi, önálló hatalmi szerepet sem játszottak 1871-1914 között.