Nagy Sándor mennyit tudhatott az ókori Rómáról és Karthágóról, és tervezte-e (többek között) azok meghódítását?

Nyilván tudott róluk, ha Makedóniának nem is, de a görög poliszoknak rengeteg kapcsolata volt (főleg gyamratok formájában) a Földközi-tenger nyugati medencéjében.

A hódításukat az Arab-félsziget és India után tervezte, el akart menni egészen a Gibraltárig.

Ahogy az # 1-es írta, az ókori görögök élénk és közvetlen kapcsolatban álltak mind Rómával, mind a punokkal, vagyis Karthágóval, már Nagy Sándor előtt is.

Itáliában és a Földközi-tenger nyugati medencéjében számos görög városállam létezett, ezek közül több közvetlenül határos volt a rómaiak, vagy a punok területével.

Szicília, Korzika és Szardínia szigetén például görög városok és pun birtokok egyaránt voltak.

Az italiai és a szicíliai görögök több nagy háborút vívtak a punok ellen, már Nagy Sándor előtt.

Ugyanakkor Hellász városállamai is közvetlen kereskedelmi kapcsolatban álltak mind Rómában, mind Karthágóval, kereskedelmi hajóik kölcsönösen és rendszeresen felkeresték egymás kikötőit.

Vagyis Nagy Sándor gyakorlatilag mindent tudott Romáról és Karthágóról.

Lényeges, hogy Nagy Sándor birodalmának katonai ereje akkor sokszorosan felülmúlta mind a rómaiak, mind a punok erejét. Katonai szempontból sem Róma sem Karthágó nem lett volna egyenrangú ellenfele a makedón hadseregnek.

# 3

Mert Nagy Sándor célja a Perzsa Birodalom, az akkori ismert világ legnagyobb és leggazdagabb birodalmának meghódítása volt.

A Perzsa Birodalom területe, népessége és gazdagsága sokszorosa volt annak, amivel akkor Róma, vagy Karthágó rendelkezett.

Perzsia volt a nagy zsákmány, nem a hozzá képest kicsi és szegény Róma, vagy Karthágó, Perzsia egy világbirodalom volt, Róma és Karthágó pedig csak nagyobb városállamoknak számítottak akkor.