Milyen hatása lenne egy olyan légibombának amely becsapódás után nem robbanna, hanem egy random időzítővel, mondjuk 10perc-1hónap után detonálna?

Csak annyi lenne a következménye, hogy esélyt adnának a hatástalanítására.

Mint potenciális veszélyt egyből elkerítenék, esetleg a környező házakból is kitelepítenék az embereket és esetleg felrobbantanák egy robottal, vagyis a lehetséges károkozás csökkentésére mód nyílna.

A tüzszerészek.

Egyébként a legtöbb akna már ma is ezen az elven működik, van bennük egy időzítő, amely 2 hét, 1 hónap között felrobbantja az aknát. Az Ottawai Szerződés (amelynek például Magyarország is tagja) kifejezetten ebből a célból jött létre, hogy megakadályozzák az olyan helyzeteket, ahol az aknák a konfliktus rendezése után akár évtizedekkel is aprítják a helyi lakosságot.

A 2.vh-ban mind a nemetek, mind az angolok hasznaltak hosszu kesleltetesu gyujtoval ellatott legibombakat. A celja egyreszt a lakossag terrorizalasa (bombariado utan elomereszkedokre volt veszelyes), masreszt a mentest ellehetetlenitese.

A bomba hatastalanitasa nem volt megoldhato, mert a setonator elbillenesre es a magneses ter megvaltozasara is aktivalodott.

A bomba gyakorlatilag aknakent funkcionalt.

Ma mar nincs hasznalatban ilyen eszkoz, helyette vannak a legi vagy tuzersegi eszkozbol szorhato kis meretu aknak, mint pl a PMF-1.

[link]