Innen lehet tudni hogy a World Trade Centernél a becsapódó gépek nem lettek volna képesek ledönteni a tornyokat,hanem alá voltak töltve töltetekkel, amit utána lehetett látni hogy alul robbantak fel?

Igen, többek között. Én nem értek hozzá, de a témában jártas szakemberek is azt mondják, hogy ha egy repülőgép becsapódik egy épületbe, az nem így omlik össze.

Nyilván az amszterdami panelház meg a WTC tornyok nem azonos technikával voltak építve, úgyhogy az egyikből nem következik a másik, hiszen eltérő struktúrájú épületekről van szó.

Nem, innen nem lehet tudni, hisz azon kívül, hogy többemeletes épület, gyakorlarilag semmi egyezés nem volt a kettő közt.

Felülről dőltek az emeletek egymásra, jól lehet látni a videókon. Ha alul robbantották volna fel, akkor az acélszerkezettől, nem magába roskad, hanem eldől valamelyik irányba. Azért dőlt össze, mert acélszerkezetű volt az épület, vasbeton mag nélkül. A repülők által okozott tüzek jelentősen meggyengítették az acélt, ezér már nem bírta el a szerkezet a tűz fölötti jópár emelet súyát. Ezért a felső emeletek magukba roskadtak és ezután dominó szerűen vitték magukkal a többi szintet.

És nem véletlenül a felszállás után nem sokkal vezették be a gépeket a tornyokba, nem kellett oda semmi extra tele volt a gép tartálya kerozinnal. És az ebben a szitációban nagyon durván ég. És látszik, hogy nagyon sokáig bírta a torony. Egyszerűen ilyenvolt az épület szerkezet. Egész más mint eg y panel szerkezet egy acél szerkezet.

5. Igen, sokat számított az a rengeteg kerozin. Olyasmit hallottam régen, talán a TV-ben, hogy ha szinte üresek lettek volna a gépek tartályai, akkor nem égett volna a tűz olyan magas hőfokon, ezért nagy eséllyel, állva maradtak volna a tornyok.

Ahol becsapódtak még jelentős mennyiségű emelet és annak jelentős mennyiségű súlya volt. Az itt használt szerkezeti acélok nem arra lettek méretezve, hogy több száz fokon égő több tonna kerozin hőjének ellenálljanak. Ehhez jött az, hogy egy nagyon sajátos acélszerkezet egy ilyen felhőkarcoló és a beton és a többi csak "kitölti" az acéltartók közti teret. Ezért is van az, hogy ha megnézel egy irányított robbantásos filmet egy felhőkarcolót pár töltettel saját magába lehet roskatni, mert elég ha meggyengül (!) a főtartó és a szerkezet saját súlya elvégzi a bontást. Nagyon szépen látszik, hogy itt is hasonló az omlás. Nagyon jól látszik, hogy a főtartók elengednek, a fölötte lévő rész szinte egészben zuhan az alatta lévőre. A zuhanástól tetemes mozgási energiára tesz szert és egyszerűen összepréseli az alatta lévő épület részt. Miután elég egyenletes lehetett a hőhatás a főtartók szinte egyszerre adták meg magukat. Azért az az égő tűzgolyó nem a tervezési hőmérséklet. Repülőgép becsapódásra ugyan méretezték a tornyokat (korábban egyet már túl éltek a tornyok), de arra nem hogy ott lesz több tonna égő kerozin. Ha megnézed a szerkezeti acélok hőállósáig diagramját egészen szűk tartományban adják csak a megfelelő szilárdságot. Nem is kell izásig hevíteni, 4-500 C fok körül már látványosan gyengülnek. És azt ilyen mennyiségű kerozin nagyon gyorsan eléri. Nekünk mutatták a fotókat, hogy valamikor a 80-as években volt egy lépcsőház tűz Magyarországon. A lépcső úgy volt összerakva, hogy két I gerenda közé voltak a fokok beszorítva, kát vagy három helyen megvoltak pántolva alul. Ez a lépcsőház több tíz évig kivállóan teljesített. Votl egy nem is túl nagy tűz és ez elég volt, hogy a gerendák egyrészt meghajoltak oldalt " nyiló irányba" (hőtágulás más felé nem tudott mert két végük szilárdan rögzítve volt, a két gerenda között ott voltak a lépcsőfokok, és a beton nyomószilárdsága elég nagy, tehát "hordó" alakban nyiltak), illetve gyengültek és szépen kipotyogtak a lépcsőfokok, ha jól emlékszem szerencsére egy tüzoltó sem sérült meg a balesetben. És egy nem túl nagy tűz már elég volt, hogy egy ilyen lépcső szétmenjen teljesen. Na itt több tonna kerozin égett és hevítette az acélartó gerendákat.