Mit kell tudni az orosz ukrán háborúról?

A történelem során Ukrajna mindig is a nagy orosz érdekszféra része volt, de úgy szűk húsz éve megjelent egy olyan réteg is, aki szeretett volna a nyugathoz csatlakozni, és EU tag akart lenni. Az oroszpárti és nyugatpárti rezsimek folyamatosan váltogatták egymást. A nyugatpárti politika az USA-tól kért segítséget, az oroszpárti pártok - értelemszerűen - Oroszországtól. Az orosz vezetőség nyilván folyamatosan próbálta visszavenni az irányítást, mert számára Ukrajna geopolitikai és elvi szempontból is fontos. Az ilyen irányú törekvései viszont folyamatosan visszafelé sültek el, és az ellentét csak egyre jobban mélyült.

Ebben a viszályban lett egy fordulópont, amikor Oroszország 2014-ben magához csatolta a Krím félszigetet, megpróbálva a műveletet polgárháborúnak álcázni. Innentől az események átléptek egy amolyan visszafordíthatatlan határt, a békés rendezés szinte lehetetlenné vált. Ukrajna elkezdett nacionalizálódni, fegyverkezni - nyugatisegítséggel. Született két tűzszüneti megállapodás, amik viszont kb betarthatatlanok voltak.

Idén tavasszal Putyin elérkezettnek látta az időt, hogy pontot tegyen az ügy végére, és befejezze a cirkuszt, és megtámadta Ukrajnát. Mindezt igyekszik úgy eladni, hogy Ukrajnában súlyos attrocitások érik az ott élő többmilliós orosz kisebbséget, és az oroszok a népirtást megállítani mentek oda. A propaganda pedig működik, ahogy lehet itt is olvasni. Valójában annyira meg akarják állítani a népirtást, hogy területeket csatolnak Oroszországhoz, és városokat bombáznak.

Ugyanakkor hiba csúszott a hírszerzési feladatokba, mert az oroszok arra számítottak, hogy az ukrajna nagyon megosztott, a kormány népszerűtlen, emiatt az ellenállás gyenge lesz, és néhány nap alatt térdre kényszerítik Ukrajnát. Aztán majd kapnak némi látszat büntit a nyugattól, amit a brutális devizatartalékaik miatt nevetve kibírnak, aztán megy tovább az élet. Csakhogy ebből semmi nem jött be: az ukránok összezártak, a nyugat összezárt, és most itt van egy helyzet, amiből senki sem tud jól kijönni.

Jelenleg a Donbászért vívott csata van folyamatban. Az oroszok július elejére sikeresen elfoglalták Luhanszk megye teljes területét és most a szomszédos Donyeck megye elfoglalására készülnek.

A napokban el is indult a nagyszabású orosz offenzíva. A nyugati média és hírszerzés és amennyire a nyilatkozataik alapján látni lehetett az ukrán katonai vezetés is arra számított, hogy az oroszok továbbra is Donyeck megye északi részén próbálnak majd meg előrenyomulni 3 irányba: Szlavjanszk felé, Szeverszk ellen és Artemovszk irányába. Ezzel szemben az elmúlt 3-4 hétben, amíg viszonylagos nyugalom uralkodott a frontvonalon, az oroszok átrendezték a csapatainkat és jóval délebbre indították meg végül az offenzívát. Ez azért is kényes helyzet az ukránok számára, mert az elmúlt hetekben onnan szállították el a tüzérség és az alakulatok egy részét a herszoni frontvonalra, hogy ott felkészüljenek egy az oroszok elleni ellentámadásra.

A mostani orosz offenzívának 3 főbb iránya van. Azért is érdekes, hogy az oroszok a frontvonalnak ezen a délebbre eső részén támadnak, mert ez a legjobban megerődített frontvonal. Ez az egyetlen hely, ahol még az ukránok tartják a szakadárok ellen kiépített frontvonalat és nagyon jól kiépített védelmi állásaik vannak itt. Az oroszok számára részben azért is lehet fontos ezeket a területeket minél gyorsabban elfoglalni, mert az elmúlt 8 évben és most is ezekből az állásokból lőtték az ukránok Donyeck városát. Illetve gondolom felfedezhette az orosz felderítés, hogy az ukránok bízva a védelmi állásaikban és abban, hogy az oroszok úgyis másik irányba fognak támadni, nagy mennyiségben csoportosítottak át innen alakulatokat.

Az első támadási irány, az Donyeck városától délre található és Marinka városának irányába próbálnak meg áttörni az oroszok. Pár napja bevették a várostól északra fekvő bányaterületeket és részben be is nyomultak a település legkeletibb területeire. Ezzel egy időben orosz csapatok betörtek az ettől kicsit északabbra fekvő Krasznogorovka településre is, és ott is komoly utcai harcok zajlanak.

A második támadási irány, a közvetlenül Donyeck városától keletre található Avdiivka és környéke. Az oroszok iszonyatos bombázást hajtottak végre az elmúlt 2-3 napban tüzérség és légierő bevetésével. Ez az egész frontvonal legjobban megerősített része. Itt úgy tűnik, hogy az oroszok megpróbálják inkább bekeríteni Avdiivkát, mintsem átküzdjék magukat a városon. Ezért a várostól északra Krasznohorivkát támadják, délre pedig Piszkit. Ha ez a két település elesik, akkor már félig harapófogóba kerül az ukrán haderő a városban és sokkal nehezebb lesz tartania az állásokat. Láttam már híreket arról, hogy Krasznohorivka el is esett már tegnap, de ezt nem tudom semmilyen módon megerősíteni. Az biztos, hogy az oroszok már mélyen benyomultak a faluba. Piszki pedig jelenleg a legvéresebb ütközet helyszíne az egész, több mint 1000 km-es frontvonalon. Az orosz tüzérség brutális módon lövi a települést, szinte már az egész megsemmisült. Az oroszok nagyjából 60%-át már meg is szállták. Tegnapi jelentések szerint mindössze két tüzérségi lövege van az ukrán haderőnek a térségben, így szinte vissza se tudnak lőni az oroszoknak. Helyszíni ukrán katonai beszámolók szerint az egész olyan, mint egy vérfürdő és esélyük sincsen megállítani az előrenyomulást. A helyzet már olyan súlyos a térségben, hogy tegnap maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy nagyon súlyos a helyzet és nem tudnak mit kezdeni az orosz tüzérségi fölénnyel. Az ukrán vezérkar pedig azt állította, hogy tegnap volt az ukrán hadsereg számára a legvéresebb nap az egész háború során, több mint 1000 katona halt meg. Magát Avdiivkát inkább csak tüzérséggel lövik az oroszok, bár tegnap néhány száz métert haladtak a város irányába is.

A harmadik irány pedig Artemovszk. Két irányból közelednek a várost felé az oroszok, kelet-északkelet felől és délről. Déli irányban a napokban elesett Novoluhans'ke, Dolomiten, Travneve, Semyhirja és Vershyna. Jelenleg Kodema, Zaitseve és Vesela Dolyna településein folynak a harcok. Ha ezek a falvak is elesnek, akkor déli irányból szabad az út Artemovszk felé. Keleti irányban elérték az oroszok az Artemovszk-Liszicsanszk főutat. Elfoglalták Pokrovs'ket és Berestovet. Mostanra már mélyen benyomultak Soledar és Bakhmuts'ke területére is. Ha az a két település elesik, akkor teljesen nyitva lesz az út kelet felől is Artemovszk irányába. Bár orosz felderítő alaukatok már így is elérték a város határát.

Ukrán oldalról Herszon irányába próbálnának meg támadni, de eddig nem sok sikerrel. Megint átkeltek az előző héten az Inhulets folyón és bevették Adriivkát és Lozovét. Másnap azonban vissza kellett vonulniuk, mert az orosz tüzérség elkezdte lőni ezt a két települést. Azóta ez a két falu tulajdonképpen senki földjének számít. Az oroszok nem vették vissza őket, az ukránok meg visszavonultak a folyó mögé. Tegnap az oroszok jelentettek egy újabb ukrán átkelési kísérletet, amiről azt állították, hogy megsemmisült és több mint 350 ukrán katona életét vesztette a harcokban. Ez nem tudom mennyire igaz, de az biztos, hogyha volt is átkelési kísérlet, akkor az nem járt sikerrel.

Emellett többnyire csak kisebb harcok folynak a többi frontvonalon, területek nem igazán cserélnek gazdát. Harkivban mindkét oldal szokott kisebb támadásokat indítani, de nem sok sikerrel. 2 hónapja az ukránok nyomták vissza ott az oroszokat, utána az oroszok az ukránokat. De most már lassan 1 hónapja szinte változatlan a frontvonal.

A fegyverekről meg annyit, hogy az ukránok nagy mennyiségben kapnak a nyugati országoktól fegyvereket. Kaptak már M777-es tüzérségi löveget, HIMARS-rendszereket, régebbi szovjet tankokat, csapatszállítókat és egy rakat fegyvert már. Az oroszok eddig bizonyíthatóan nem kaptak semmit másik országtól. Az Egyesült Államok emlegette egy időben, hogy Irántól vásárolni fognak drónokat, de ezt Irán tagadta és eddig a hadszíntéren se volt semmi jele annak, hogy az oroszok iráni drónokat használnának.

"És az oroszok mennyire járnak rosszul? Mert egy ismerősöm beszélt oroszokkal akik azt mondták, hogy ott minden rendben van, nincs infláció sem. A Nyugat rosszabbul jár mint ők?"

Erre igazából nehéz válaszolni, mert nagyon összetett a kérdés, és sok minden befolyásolja. Az egyik álláspont szerint az oroszokat meg sem karcolják a szankciók, a nyugat csak saját magának árt, a másik szerint már meg is roppant az orosz gazdaság. Valószínűleg mindkettőben van igazság, csak attól függ, hogyan nézzük.

Az orosz gazdaság minden bizonnyal túl fogja élni a szankciókat, főleg, hogy a nyugatnak akkor sem lenne célja összedönteni Oroszországot, ha amúgy módjában állna. Rövid távon valószínűleg a nyugatnak fájdalmasabb a magas gázár és a destabilizáció, mint Oroszországnak a szankciók de hosszabb távon valószínűleg az oroszok veszítenek többet.

Szerencsés esetben a nyugat leválik az orosz nyersanyagról, sőt: talán a fosszilis energiahordozókról is, a háborúval talán kaphat egy közös ügyet, ami kicsit egységbe ránthatná talán a megosztott Európát. Addig biztosan lesz néhány szívás év, de remélhetőleg utána jobb irányt vesznek a dolgok.

Oroszország ezzel szemben hosszabb távon elveszítheti szinte a teljes európai piacát, amire sokan azt mondják, hogy nem nagy ügy, majd eladja Kínába, csak nyilván nem véletlenül nem oda adta el eddig. Az ázsiai piac fizetőképessége kisebb, ráadásul hatalmas beruházásokkal tudja csak odairányítani a gázt, amit amúgy nyugati technológiákkal bányásznak, és ahhoz most nem férnek hozzá. Ráadásul Kína nem szorul rá olyan nagyon az orosz gázra, úgyhogy nyugodtan diktálhatja az árat. Kína baromi jól járhat, Oroszország már nem biztos.

Sokan mondják, hogy Oroszország milyen hatalmas és erős, miközben amúgy a gazdaságának a teljesítménye Olaszország és Brazilía alatt van, és ez is nagyrészt a nyersanyagok eladásából származik, és éppen a legnagyobb partnerénél lőtte el ilyen téren a hitelét, jó időre. Nem fog ettől összedőlni Oroszország, de sok kompromisszumot meg kell, hogy kössön a következő időkben. Az orosz hadseregről is sokat elmond, hogy Iránból vásárolnak drónokat, mert kifogyott a gyártáshoz szükséges technológia.

Aki ezen nyerni fog, az leginkább Kína, és valamelyest az USA. Az oroszok most Kína segítségére szorulnak, ezért Kína diktálhat. Vehetik olcsón az orosz nyersanyagot, ha Oroszországnak pénz kell, akkor mondhatják, semmi gond, de akkor bevásároljuk magunkat orosz cégekbe, amit eddig tűzzel vassal irtottak az oroszok. Az USA-nak azért jó, mert Oroszország meggyengül, Európa oroszfüggése megszűnik, az Euroatlanti szövetségi rendszert pedig talán helyre tudják állítani Trump rombolása után. Cserébe az nagyon rossz nekik, hogy Kína erősödik, és az oroszok közelednek Kínához.

# 11

EZTVÍRTAD: "A történelem során Ukrajna mindig is a nagy orosz érdekszféra része volt..."

Pontosítanék.

Ukrajna az 1300-as évektől lengyel-litván fennhatóság alá került, az oroszok a mai Ukrajna nagyobb részét csak az 1600-as évek dereka és az 1700-as évek vége között szerezték vissza. Nyugat-Ukrajna egy nagy darabja ugyanakkor Lengyelország felosztásakor a Habsburg Monarchiához került, és 1918-ig Habsburg uralom alatt is maradt.

A lengyel-litván állam (hivatalos nevén Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség) uralma a rendiség megjelenésével nyugat-európai mintájú, az orosztól totálisan eltérő társadalmi fejlődést hozott Ukrajnában.

A lengyel uralom másik hozadéka, hogy az ukránok nagy része katolizált, elszakadt az orosz ortodox egyháztól, únióra lépett a pápával, elismerve Róma főségét, megalapítva a görögkatolikus egyházat.

Eppen az ukrán görögkatolikus egyházban fejlődött ki az orosztól független, eltérő önálló ukrán nemzeti öntudat.

A cári Oroszországban az 1800-as évek elejétől brutálisan elnyomták és üldözték az ukrán identitást.

Az 1800-as évektől az ukrán nemzeti identitás mentsvára a Hbsburg uralom alá került Nyugat-Ukrajna lett. A Habsburgok igen toleránsak voltak az ukránokkal szemben.

Az ukrán nacionalisták a 19-20. századtól egyre inkább kezdtek oroszellenesek lenni.