Oroszország miért támogatja Argentína területi követeléseit Nagy-Britanniával szemben? Mi lehet a cél, miért fontos a Falkland-szigetek?

Nem olyan fontos nekik, csak valószínűleg mivel Nagy-Britannia is eltökélten támogatja Ukrajna területi követeléseit Oroszországgal szemben, még haditengerészeti provokációkat is rendeztek olykor a Krímnél, így ezzel vágnak vissza a briteknek a diplomáciában.

Másrészt történelmi örökség is lehet, a Szovjetunió, kommunisták mindig kiálltak a gyarmatosítás, gyarmati rendszer örökségeinek felszámolása mellett. Argentína is hagyományosan baloldali vezetésű, a szocialista táborral szimpatizált inkább az előző hidegháborúban.

Argentínának szimplán a nacionalizmus miatt fontos. Kiváló eszköz a hazafias szólamok mikor gazdaági problémákról, korrupcióról stb. kell elterelni a figyelmet. Anno pont ezért támadták meg a Falkland-szigeteket, csak ráfaragtak ugyebár.

A ruszkiknak meg azért fontos amiért a "nyugatnak" az ukrán, grúz stb. függetlenség. Borsot törni a konkurencia orra alá.

# 2

Ezt írtad: "Argentína is hagyományosan baloldali vezetésű, a szocialista táborral szimpatizált inkább az előző hidegháborúban."

HÁT EZ KAPÁSBÓL NEM IGAZ.

Ugyanis 1945 és 1990 között, a hidegháború alatt Argentínában gyakorlatilag csak kommunistaellenes, erősen Amerika-barát kormányok voltak hatalmon, ezek túlnyomó többsége ultrakonzervatív, szélsőjobboldali katonai diktatúra volt. Ezek a szélsőjobboldali argentin katonai kormányok az 1970-es, 1980-asévekben már tízezrével gyilkolták le a vélt, vagy valós baloldali szimpatizáns civileket az országban.

Elég megnézni a hidegháborús argentin elnököket:

1944-1946: Edelmiro Julián Farell tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1946-1955: Juan Domingo Perón tábornok, antikommunista

1955: Edoardo Lonardi tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1955-1958: Pedro Aramburu tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1958-1962: Arturo Frondizi, polgári demokrata, nyugatbarát

1963-1966: Arturo Umbert Ilia, polgári demokrata, nyugatbarát

1966-1970: Juan Carlos Ongania tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1970-1971: Roberto M. Levingston tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1971-1973: Alejandro Lanusse tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1973-1974: Juan Domingo Perón tábornok, antikommunista, másodszor

1974-1976: Isabel Perón, antikommunista, az ő utasítására veszi kezdetét az állami terror és a tömeges gyilkosságok a baloldaliak ellen

1976-1981: Jorge Rafael Videla tábornok, diktátor, szélsőjobboldali, Videla vezeti be a tömegméretű katonai terrort a baloldaliak ellen, több ezer embert kivégeztetett

1981: Roberto Viola tábornok, diktátor, szélsőjobboldali, a katonai terror folytatódik

1981-1982: Leopoldo Galtieri tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1982-1983: Reynaldo Bignone tábornok, diktátor, szélsőjobboldali

1983-1989: Raúl Alfonsín, polgári demokrata, nyugatbarát

# 2

Argentína tehát nem éppen "hagyományosan baloldali vezetésű, a szocialista táborral szimpatizált inkább az előző hidegháborúban" - mint Te írtad, hanem a szélsőjobboldali, ultrakonzervatív, Amerika-barát, antikommunista, kőkemény, tömeges állami terrort alkalmazó katonai diktatúrák országa volt a hidegháborúban.