Milyen példák vannak a történelemben, amikor jó döntés volt a békét, engedményeket választani a háború helyett?

Manapság gyakran hallani háborúpárti véleményeket, melyek szerint keményen kell fellépni, harcolni kell, nem szabad engedményeket tenni az ellenfélnek.

- Gyakran emlegetik történelmi hibaként a brit, francia politikai vezetés megbékélési politikáját, akik vonakodtak háborút vállalni Hitler Németországa ellen. Hitler 1937-ben bevonult a Rajnavidékre, 1938 elején annektálta Ausztriát, év végén a Szudéta-vidéket és szétzúzta Csehszlovákiát. 1939 szeptemberben megtámadta Lengyelországot. Ekkor üzent csak hadat Franciaország és Nagy-Britannia, de az első hetekben, hónapokban is még vonakodtak csapatokat küldeni, komoly katonai erőt bevetni Németország ellen. Manapság sokan azt mondják, hogy már 1937-ben meg kellett volna támadni Németországot és megfékezni Hitlert.

- Putyin Orszországa kapcsán is vannak hasonló vélemények. Putyin már 2000-es években felszólalt a NATO lengyelországi, romániai rakétabázisa és a NATO keleti terjeszkedése ellen és tiltakozott Ukrajna, Grúzia csatlakozási tervei ellen. Ennek is szerepe lehetett a dél-oszétiai háború eszkalálódásában és a 2014-es ukrajnai intervencióban. Putyin szerint Oroszországnak már nincs hova hátrálni a NATO-val szemben, ezért vörös vonalnak tekintik a NATO, illetve annak fegyverrendszereinek terjedését. Oroszország ebben nem hajlandó engedményekre. 2021 végén biztonsági garanciákat, engedményeket követelt a NATO-tól, de ezeket félresöpörték, aztán márciusban inváziót indított Ukrajna ellen. Most már sokan úgy vélik, hogy a NATO-nak, EU-nak keményebbnek kellett volna lenni. Ukrajna, Grúzai NATO csatlakozását nem csak tervezgetni kellett volna, hanem már legalább tíz éve meg kellett volna lépni, hogy elrettentsék Oroszországot a támadástól és a szankciókat is már előbb életbe kellett volna léptetni, hogy elszigeteljék, meggyengítsék Oroszországot.

- Felhozható az 1998-1999-es előző nagy európai háború is a koszovói válság kapcsán. A koszovói albánok elszakadást, önálló államiságot követeltek, a szerbek viszont nem engedtek ennek. Ezért az albánok feladták a békés politikát és az UCK keretében felkelést, gerillanháborút indítottak. Milosevics és a szerb vezetés viszont még ekkor is elutasította az engedményeket és brutális háborút indítottak az UCK ellen. A nemzetközi közvetítés is kudarcot vallott, ezért a NATO ultimátumot adott, hogy a szerbek kivonulnak Koszovóból vagy bombázási kampányt indítanak. Milosevics és a NATO sem volt hajlandó engedményeket tenni, így 78 napig tartó bombázás indult Szerbia ellen és végül csak orosz közvetítéssel sikerült tűzszünetet kötni, de ekkorra már a szerb ipar, infrastruktúra elpusztult. És bár a szerb kapituláció utáni egyezségben, orosz részvétellel kialakított ENSZ BT határozatában a NATO is tett engedményeket, végül ezeket nem tartották be a nyugati nagyhatalmak, így feszült maradt a viszony, viszont második, újabb háború nem lett.

- Szaddám Huszein Irakja és az Amerikai Egyesült Államok is többször inkább a háborút választotta az engedmények, tárgyalás helyett. Az első Öbölháborúban hiába intéztett ultimátumot Bush, hogy Iraknak ki kell vonulni Kuvaitból, ezt nem volt hajlandó meglépni, ezért a sivatagi vihar hadműveletben szétverték az iraki haderőt, legyőzték őket, az USA győzött, viszont Szaddámot valamiért meghagyták a hatalomban. A második öbölháborúban már az ifjabb Bush adott ultimátumot, hogy Iraknak át kell adni az ellenőrzést a katonai létesítményekben a nemzetközi ellenőröknek, különben háborút indít, viszont Szaddám Huszein nem volt hajlandó engedni a követeléseknek és ő is vállalta a háborút. Az ENSZ, nemzetközösség nem támogatta Irak lerohanását, de Amerika a britekkel meglépte és kiderült, hogy nem is voltak tömegpusztító fegyverek Irakban, az ilyen programok már rég fel lettek számolva.

- Most Irán és az USA között is megy a vita, hogy legyenek-e engedmények, mennyi, sikerül-e megegyezni, visszatérni az atomalkuhoz. Amerikában, Izraelben is vitatott, hogy jó-e az alkudozás, esetleges engedmény (Izrael az Obama-féle atomalkut is ellenezte) vagy meg kellene indítani a háborút Irán ellen.