Atomháború esetén hogy lenne?

#10 képzeld el, hogy egy bezárt szobában kettő egymással ordibáló, vitatkozó ember áll, mindkettő kezében 1-1 pisztoly, meg 1-1 kibiztosított kézigránát. Ha bármelyik meghal akkor a gránát kiesik a kezéből és mindketten meghalnak.

Ha az egyik lábonlövi a másikat (ez a példádban a taktikai töltet bevetése) és tudja hogy az úgyis válaszol (naná, nála is van pisztoly) s lehet két láblövést, vagy haslövést, vagy fejlövést ad le egyből akkor mit tennél? Lábon lőnéd "figyelmeztetésként" meg hogy utána tudjuk tárgyalni alapon a másikat?

A kölcsönös nukleáris elrettentés is ilyen. Lehet modellezni különböző verziókat, de ha az első lövés eldördült akkor ott már nemigen van megállás. Az egyetlen megoldás ha csak ordibálnak egymással, mert mindkettő van annyira józan gondolkodású hogy tudják mindegy ki lő először mindketten meghalnak.

Egyébként ezt már "nagyban" lemodellezte a hidegháború idején mindkét oldal. Ugyanaz lett a végeredmény - ha az első puskalövések eldördülnek akkor vége a dalnak. Ezért nem robbant még ki a III. Vh.

Egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni!Erről szólt a hidegháború!

[link]

„Egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni“. Ez így igaz. Az alábbi szimuláció ezt be is mutatja, hogy miért:

https://www.youtube.com/watch?v=dxJHecyYBno

A szimuláció alapján 24 óra alatt lezajlanának a támadások. A déli félteke egy ideig biztonságban lenne (legalábbis Dél Amerika és Ausztrália egy darabig tudná magát tartani), de utána jönne a nukleáris tél, amit aztán nem lehetne túlélni. Látszólag az egyenlítői tájakon esetleg még el lehetne lenni (ott "csak" -20 fok lenne), de ott meg senki és semmi sincs az ilyen hidegre felkészítve, úgyhogy végül nekik is annyi lenne.

Teljesen mindegy.... nincs értelme ezen lamentálni.

Aki először dob atomot, másodjára hal meg.