Milyen mélyre kell ásnom ha egy betonbunkert akarok építeni ami megvéd a sugárzástól egy atomháború esetén?
Figyelt kérdés
Mivel éveken belül kifog törni a 3. világháború ezért úgy gondoltam, hogy hozzá látok ehhez a projekthez.2015. aug. 25. 20:00
1/8 hollófernyiges válasza:
Ne felejts el bele olyan készüléket tenni, ami kivonja a vízből a zoxigént.
2/8 anonim válasza:
Okés, van egy bunkered, megment.
És utána? Van elég pénzed a szükséges légszűrőkhöz, hetekig lenn tartózkodáshoz szükséges élelemhez, vízhez, szennyvíz elvezetéshez?
3/8 anonim válasza:
FOGARASI ÁRPI! Te vagy az? Moalvinnal mizu?
Az a kérdés, hogy háromszázeze... harmincezer literes visztaltályra megkapod-e a tanácstul a zengedayt.
Ja meg hogy van-e rajta drautkoszorú.
4/8 anonim válasza:
Nagyszerű, ásol egy gödröt és kibetonozod. Aztán kihúzod benne... meddig is?
5/8 anonim válasza:
Árpi hát visszatértél? Vízbűl veszi ki az oxigént..
6/8 anonim válasza:
Most álmodtam... hogy oroszok Budapestre dobták az atombombát. Sikerült elmenekünöm, a hegyekbe, túlélők közé tartoztam. De láttam a hegyről a kiégett házakat.
7/8 anonim válasza:
egy mezei betonbunker nem sokat segít,max. nem fogsz szénné égni,de a sugár dozist megkapod.
8/8 anonim válasza:
Mivel a városok ellen bevetett atomfegyverek a levegőben robbannak, hogy a hatásuk kiterjedt legyen, nem pedig a földfelszínen vagy a talajszint alatt, mint a bunkerromboló és ún. kemény célpontok elleni fegyverek, és egy átlagos civilt valószínűleg ilyen fegyver (tehát magasan robbanó) hatása érinthet, ezért a hőhatás és a lökéshullám közvetlen hatása az érintett területen sehol sem extrém nagy. Szabadban azonnal halálos lehet, de erős épületben és/vagy pincében átvészelhető, ami nem jelenti persze, hogy a robbanás hipocentrumában nem fognak leégni vagy összeomolni akár a betonépületek is. Viszont a hipocentrumtól kijjebb rohamosan javulnak a túlélési esélyek. Az átlagos városlakó számára a közvetlen hatásnál is nagyobb problémát jelent az ún. kihullás, kiszóródás, a radioaktív csapadék és por. Ez ellen úgy lehet védekezni, ha az ember kb. 10 nap időtartamra megfelelően előkészített rejtekhelyre húzódik, ahol élelem és víz áll a rendelkezésére. Ennyi ideig tart ugyanis, hogy lebomlanak azok a legaktívabb radioizotópok, melyek a radioaktív csapadék és por veszélyes hatásának többségét adják. A rejtekhely akár a lakás megfelelő helyisége is lehet, ha elég jól le van zárva, de még célszerűbb egy befedhető árok, gödör vagy egy pince. A cél a kontaktus elkerülése a radioaktív porral. Mivel 10 cm porréteg vagy egyéb hasonló teljesen elnyeli az alfa- és béta-sugárzást és felezi a gamma-sugárzás hatását (és így 100 cm vastagság már ezred részére csökkenti a közvetlen sugárhatást), ezért pl. egy ablaktalan helyiségben, amiben épült egy kis "fedezék" homokzsákokból, vagy akár cementes zsákokból, homokból, vizes palackokból, akár könyvekből stb. (csak az a lényeg, hogy ezek be legyenek burkolva, hogy az egész egységes szerkezetű legyen és ne legyenek benne rések), a fedezékben tartózkodók mentesülnek a sugárártalmaktól, amelyeket az épület külső falára hulló radioaktív csapadék okoz. A profibb kivitel persze egy pince, ahova a levegő légszűrőn keresztül jut csak le. A fedezékben kell tartani az élelmet és vizet, és legfeljebb csak pillanatokra szabad onnan távozni, de akkor is csak házon belülre
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!