Ha Oroszország megtámadná az USA-t a teljes erejével, atomarzenállal, mindent egy lapra feltéve, mennyire tudná megtépázni őket a csapás?

Ha barki bevet atomot, onnantol kezdve vege a foldnek.

Ha atom nelkul tamadja meg az usat akkor par het alatt kikap az orosz hadero, keress ra h usa vs russia military forces. Kb 10x annyit kolt az usa haderore mint az oroszok.

Ez nem a szovjet unio mar.

Nagyon alaposan megtépázná az USA-t, a lakosság 25-40%-a meghalna, súlyosan megsebesülne az "első csapásban", az ipar, közlekedés, infrastuktúra, az egész amerikai társadalom összeomlana. Kiütné az amerikai haderőt - annyira viszont nem, hogy ne tudjanak egy hasonló erejű válaszcsapást mérni. Az "atom tengeralattjárókat" eleve nem érik el (nem tudják hol vannak), a stabil földi silók jól védettek hogy mindet ki lehessen ütni, a mobil rakétakilövők szét vannak tagozva. Szóval az ellencsapás meg az oroszokkal művelné ugyanezt.

A töltetek által felvert por meg felszállna a felső légkörbe, visszaverné a beérkező napsugárzás jelentékeny hányadát (pont ahogy egy nagyobb vulkánkitörésnél történik, csak ez sokkal-sokkal nagyobb), alapvetően megváltoztatva a földi klímát. Ezt hívják atomtélnek, több száz évig radikálisan lecsökkenne a hőmérséklet, az egyenlítőnél is repkednének egész évben a mínuszok = kihalna az emberiség és a magasabb rendű élőlények 95-98%-a.

A rakétaelhárító rendszerek jók, de kb 90%-os déelemmel lehet számolni.

Oroszországnak 6500 atombombája van. Azaz 650 atom célba érne. Ez bőségesen elég arra, hogy ne legyen semmi Kanada és Mexikó között, amit be lehetne még szórni sóval. Tulajdonképpen Kanada és Mexikó sem lenne.

De amikor elindulnának a rakéták, az USA még gyorsan válaszcsapást mérne Oroszországra, ami hasonló eredménnyel zárna.

És tegüyk hozzá, hogy az elhárító rendszer által likvidált nukleáris töltetek sem tűnnek el nyom nélkül, mert ugyan tényleges atomrobbanást nem okoznak, de a bennük lévő sugárzó anyag szétszóródna akár több száz kilométeres körzetben.

Tegyük fel, hogy mondjuk Ausztrália elég messze volt, hogy közvetlen hatás ne érje.

AKkor is, az atomrobbanások iszonyatos mértékben kapjk fel a port, és terítik szét a légkör felső rétegeiben. Ez megfele az őskorban történt gigantikus vulkánkitöréseknek, amikoris a por tulajodnképpen "kitakarja" a napot. Mivle nem engedi át a napfényt, így az átlag hőmérséklet napok alatt drasztikusan lecsökken, ezzel létrehozva eg ynukleáris telet, egy kisebb jégkorszakot. Ez az élővilág drasztikus pusztulásához vezet önmagában is.

és persze ami kitakarja a napot, az radioaktív, azaz tulajdonképpen halálos.

Úgyhogy végeredményben azok, akik magát a csapásokat túlélték, arra fognakvágyni, hogy bár ne tették volna.